Pontosítják a sérelemdíjat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A biztosításközvetítők, valamint az ingatlan-értékelők felelősségbiztosítását, továbbá az utazási szerződéseket szabályozó kormányrendeleteket egészíti ki a sérelemdíj szabályaival az a rendelettervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.


Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) megszünteti a nem vagyoni kártérítést, amely bármilyen kárhoz társulhat. Március 15-étől – amikor hatályba lép az új Ptk. – csak a személyiségi jogában megsértettnek jár nem vagyoni kártérítés, amelynek a neve sérelemdíj lesz.

A független biztosításközvetítők és -szaktanácsadók szakmai felelősségbiztosításának a jövőben ki kell terjednie az olyan személyiségi jogsérelmekre, amelyek alapján sérelemdíjat kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik az ingatlanértékelők szakmai felelősségbiztosítására is.

Az utazásszervezőnek jelenleg – ha nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől – vagyoni és nem vagyoni kárt kell fizetnie. A jövőben a nem vagyoni kár helyére a sérelemdíj lép, amely viszont csak személyiségi jogsértésért jár.

(Forrás: MTI)

Számlázási szabályok 2014-ben

Szakmai fórum és képzés: 2014. január 30.

Előadó: Sike Olga, fősztályvezető-helyettes NAV

Jelentkezzen most!

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

Milyen lakásra igényelhető 2025-ben hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.

2024. november 11.

Csökken a hazai kkv-k optimizmusa a foglalkoztatást illetően

Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait – derült ki a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Némileg csökkent azon cégvezetők száma, akik létszámbővítésben gondolkodnak, ezzel szemben azok aránya, akik nem terveznek változtatni, 4 százalékponttal nőtt, így most 76 százalékon áll a mutató. Bár a cégvezetők közel háromnegyede tervez bérfejlesztést a következő egy évben, a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya 42 százalékra esett vissza, ami jelentős, 8 százalékos csökkenés. Változatlanul a tizenharmadik havi fizetés, a munkába járás támogatása, valamint a SZÉP kártya a leginkább vonzó juttatási forma.