Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly minden eddiginél nagyobb számú, több mint 1500 szervezetet ellenőrzött – mondta a gazdasági bizottság ülésén Holman Magdolna, az ÁSZ alelnöke.
Az ÁSZ honlapjára felkerült összefoglalóból kiderül: a bizottság támogatta a számvevőszék 2020-as tevékenységéről szóló tájékoztatót és a hozzá kapcsolódó, megújított intézményi stratégiát. A tájékoztató hamarosan az Országgyűlés plenáris ülése elé kerülhet.
Holman Magdolna szerint a 2011-ben bemutatott intézményi stratégiája megújítására azért volt szükség, hogy az ÁSZ a 2020-as évek kínálta lehetőségekkel élni tudjon.
„Az elmúlt évek technológiai és módszertani fejlesztéseinek köszönhetően rendkívül dinamikus hatásnövekedést értünk el” – tájékoztatta a bizottság tagjait Holman Magdolna.
Az ÁSZ tavaly nagy hangsúlyt helyezett az értékelt szervezetek aktív támogatására tanácsadással. Az új megközelítésű monitoring értékeléssel közvetlenül, már az ellenőrzés idejében a teljes önkormányzati rendszer – 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal – vezetése kapott iránymutatást arra, hogy a megnövekedett korrupciós veszély ellenében megerősíthessék az integritási kontrollpontokat – idézte fel az ÁSZ alelnöke.
Az ÁSZ szakértői 30 elemzést is készítettek, amelyekben olyan témákat dolgoztak fel, mint például a költségvetés fenntarthatósága, a magyar gazdaság kifehérítése.
(MTI)
Megszületett a hároméves bérmegállapodás: jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon.
A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
