Rekordot ért el a Budapest Airport áruszállításban Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a novemberben kezelt légiáru a valaha mért legmagasabb havi cargo mennyiséget jelentette a repülőtér történetében.

Idén novemberben 13 864 tonna légiárut kezelt a Budapest Airport, ami 6,3 százalékkal több a tavaly novemberinél, és a valaha volt legerősebb áruforgalmú hónapot jelenti, a 2020. január-november között fogadott és indított áru mennyisége átlépte a 120 000 tonnát.

A közlemény szerint az év vége közeledtével biztonsággal kijelenthető, a magyar főváros repülőterének cargo forgalma, illetve az egy éve átadott BUD Cargo City immunisnak bizonyult a járványra.

Rolf Schnitzler, a Budapest Airport vezérigazgatója a közleményben kiemelte, hogy a forgalom növekedése nem csak a járvánnyal kapcsolatos szállítmányoknak, a megváltozott vásárlási szokásoknak köszönhető, hanem nagy mértékben a Budapest Airport 50 millió euró értékben, saját forrásból megvalósított BUD Cargo City világszínvonalú létesítményeinek is, amelyek egyre több légiárut vonzanak Budapestre.

Kossuth József, a Budapest Airport cargo vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei év mindenki számára rendhagyó és kihívásokkal teli volt. Az, hogy a Budapest Airport cargo forgalma ebben a megváltozott környezetben is stabil tudott maradni, sőt, novemberben jelentős növekedést mutatott, a közösen befektetett munkának, a cargo közösség példaértékű helytállásának köszönhető – derül ki a Budapest Airport közleményéből.

A társaság közleménye szerint az elmúlt hónap rekord árumennyisége részben a karácsonyt megelőző Black Friday akcióknak is köszönhető, de az idei év a kampányoktól függetlenül is a légi áruszállítást erősítette. A koronavírus-járvánnyal összefüggésben hozott korlátozások miatt minden eddiginél több vállalat használja a légi szállítást, illetve egyre több magánszemély választja az online vásárlást. Külföldről történő rendelés esetén az áruk jelentős része a BUD Cargo City-n és a repülőtéren található Magyar Posta Kicserélő Központon, vagy az olyan nemzetközi integrátor vállalatokon keresztül jut el a megrendelőkhöz, mint a DHL Express, a FedEx (TNT), és a UPS.

A BUD Cargo City 2020-ban a koronavírus-járvány elleni harcban is kiemelt szerepet játszott. A Budapest Airport az év során számos alkalommal fogadott orvosi segédeszközöket szállító járatokat, a logisztikai szektor szereplőivel közösen támogatva a magyar kormány munkáját, és elősegítve, hogy az egészségügyi ellátáshoz elengedhetetlen eszközök – védőfelszerelések, lélegeztetőgépek, egyéb orvosi kellékek és alapanyagok – a lehető leggyorsabban eljussanak oda, ahol szükség van rájuk – írták a közleményben.

Hozzátették, hogy a BUD Cargo City a koronavírus-járvány első hullámát követően megkezdte a felkészülést a majdani védőoltás szállításához és tárolásához szükséges feltételek biztosítására.

Emlékeztetnek, hogy a Budapest Airport 2020-ban három új dedikált cargo járatot jelentett be: elindult a Korean Air Szöul-Budapest és a Cargolux Sencsen-Budapest járata, továbbá újra elérhető az áruszállítás számára a Csengcsou-Budapest légi összeköttetés is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.