Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn támogatta Rigó Csaba Balázs kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.
A jelölést a szakbizottság 3 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett 10 szavazattal támogatta.
Elnökjelölti meghallgatásán Rigó Csaba Balázs elismerően szólt a hivatal eddigi munkájáról, de közölte, hogy még jobb eredményeket szeretne elérni a GVH élén, hozzájárulva a magyarországi versenykultúra fejlődéséhez. A versenyhivatali munka fontos területének nevezte a fogyasztóvédelmet, ennek megfelelően azt ígérte, hogy folytatódik a hatékony fellépés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen. Határozott fellépést szorgalmazott a versenykorlátozó megállapodásokkal, a kartellekkel, az erőfölényre építő visszaélésekkel szemben is. Az ilyen eseteket a GVH továbbra is alaposan kivizsgálja – hangsúlyozta az elnökjelölt.
Rigó Csaba Balázs törekedne a versenyhivatali eljárások gyorsítására, az elhúzódó vizsgálatok lerövidítésére, az ügyhátralékok visszaszorítására is. A hivatal működését a digitális fejlesztések felgyorsítása hatékonyabbá teheti, a járványveszély ráadásul minden eddiginél világosabban mutatja, hogy egyetlen állami intézmény sem maradhat ki az online megoldások bevezetéséből – fogalmazott.
A koronavírus veszélye miatt azonnali intézkedéseket sürgetett a GVH munkavállalói érdekében, és közölte, hogy lát lehetőséget a versenyhivatali bírságok átütemezésére a veszélyhelyzet miatt. A GVH a kintlévőségekre vonatkozó könnyítéssel a munkahelyek védelméhez is hozzájárulhat, míg a fogyasztókat azzal szolgálhatja, ha a fertőzés elleni eszközök hirdetéseiből kiszűri a valótlan adatokat, félrevezető információkat, és a megtévesztő elnevezéseket – mondta Rigó Csaba Balázs.
A bizottság ellenzéki tagjainak felvetéseire válaszul az elnökjelölt kijelentette, hogy a versenykorlátozás megszüntetése hangsúlyosan jelenik meg a GVH gyakorlatában, és nem szorul háttérbe a piaci szektorok, így többek között a média és a reklámpiac vizsgálata sem.
Szintén nem állja meg a helyét az a vélekedés, hogy az állami ellenőrző szervezetek társadalmi megítélése kedvezőtlen, és nem is adnak okot erre, hiszen a feladataikat átláthatóan, részrehajlás nélkül látják el – tette hozzá.
(MTI)
