Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentős konjunkturális lehűlést jelez Németországban az idei évre a vezető német gazdaságkutató intézeteknek a német szövetségi gazdasági minisztérium megbízásából készített közös prognózisa.
Az intézetek közös tavaszi prognózisa az idei évre 0,8 százalékos német GDP-növekedést jelez előre, lényegesen kisebbet a tavaly őszi prognózisban kilátásba helyezett 1,9 százalékos GDP-növekedésnél. A növekedési ütem azonban 2020-ra 1,8 százalékra erősödik majd.
„Végéhez ért a több éve tartó fellendülési szakasz” – foglalta össze a tanulmány megállapításait a hallei IWH gazdaságkutató intézet makrogazdasági kutatási igazgatója és helyettes elnöke Oliver Holtemöller. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az intézetek elenyészőnek tartják a recesszió bekövetkezésének kockázatát. Ezzel összhangban emelték meg 1,8 százalékra a jövő évi GDP-növekedési előrejelzésüket az idei 0,8 százalékról.
Az intézetek közös előrejelzése szerint a foglalkoztatottak száma az ideihez képest jövőre növekszik Németországban, a munkanélküliek száma csökken, a munkanélküliségi ráta pedig az idei 4,8 százalékról 2020-ra 4,6 százalékra mérséklődik. Az infláció eközben az idei 1,5 százalékról 1,8 százalékra emelkedik.
Az idei német GDP-növekedési prognózis rontását a tavaly őszi előrejelzéshez képest a tanulmány belső, illetve világgazdasági konjunkturális kockázatok fokozódására vezeti vissza. A világgazdasági konjunkturális kilátásokat a kutatóintézetek szerint az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus, valamint a rendezetlen Brexit árnyékolja be. A németországi belső konjunkturális kockázatokat pedig a képzett szakemberek hiányában, a beszállítói láncok fennakadásaiban, valamint az autóipari ágazat specifikus nehézségeiben véli felismerni a tanulmány.
A tanulmányt a berlini DIW, a müncheni ifo Institut, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI gazdasági kutatóintézetek szakemberei közösen készítették.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
