Nem gazdasági fordulatra, hanem finomhangolásra van szükség. A kormány változatlan célja, hogy Magyarország 2030-ra elérje az EU fejlettségének 90 százalékát – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az új versenyképességi stratégia ismertetésekor.
Magyarország bruttó hazai terméke 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Tavaly az eurózóna és az EU egészének gazdasága egyaránt 0,5 százalékkal bővül előzetes adatok szerint. A német gazdaság ugyanekkor 0,1 százalékkal zsugorodott.
Az infláció várható további csökkenése mellett az Európai Unió gazdasága növekedési pályán marad, noha lendülete enyhül, ami várhatóan 2024-ig elhúzódik – közölte az Európai Bizottság a hétfőn közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.
A vezérigazgatók 73 százaléka szerint a gazdasági növekedés üteme világszerte csökkenni fog a következő tizenkét hónapban. Ennek ellenére 60 százalékuk nem tervez létszámleépítést és 80 százalékuk a munkavállalók javadalmazását sem csökkentené – derül ki a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég, a PwC davosi Világgazdasági fórumon bemutatott Globális vezérigazgató felméréséből, melyben 105 ország 4410 vezérigazgatója vett részt a múlt év utolsó hónapjaiban.
Még decemberben módosul a jövő évi büdzsé, a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 3,5 százalékos költségvetési hiányra számít.
A globális vállalati szektor szereplői most már csaknem feles esélyt látnak arra, hogy a világgazdaság recesszióba süllyed a következő egy évben – áll az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics szeptemberi felmérésében.
Az euróövezet gazdasága ugyanakkor visszaeshet, 9,3 százalékos infláció mellett – áll a Fitch legfrissebb előrejelzésében.
Augusztusban már a második egymást követő hónapban zsugorodott az euróövezet gazdasági teljesítménye a londoni S&P Global gazdaságkutató intézet (korábban IHS Markit) beszerzésimenedzser-indexeinek tanúsága szerint.
Az átárazások, a forintgyengülés, az adóemelések, valamint az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak növekedése miatt idén 11,7 százalékra emelkedhet, jövő évben pedig 7,6 százalékra csökkenhet az infláció – derül ki a Magyar Bankholding makroelemzőinek második negyedéves makrogazdasági elemzéséből.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 8,2, a naptárhatással kiigazított, valamint az egyéb rendkívüli és egyedi hatásoktól megtisztított, kiegyensúlyozott adatok alapján egyaránt 8,0 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A negyedéves gazdasági növekedés lassult, az éves ütem azonban gyorsult az euróövezetben és az EU-ban egyaránt az első negyedévben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló pénteki jelentése alapján.
Míg decemberben még 4,5-5 százalékos magyar GDP-növekedést valószínűsítettek, 2022-re, ezt most jelentősen, 2,5-3 százalékosra csökkentették.
A tavalyi negyedik negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva – a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá a negyedéves növekedéshez.
Világszerte a vezetők 77 százaléka szerint erősödni fog a globális gazdaság az előttünk álló évben, csupán 15 százalékuk számít visszaesésre – derül ki a PwC 25. Globális Vezérigazgató Felméréséből.
A harmadik negyedévben 6,1 százalékkal nőtt a GDP az előző évhez képest, alulmúlva az 7,1 százalékos konszenzusos elemzői várakozást.
Legfrissebb előrejelzésében felfelé módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását a Századvég Gazdaságkutató: az idei évre 7,8 százalékos, míg 2022-re 5,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
A miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta – írja publicisztikájában a jegybankelnök.
Az 5,5 százalékos gazdasági növekedéshez váratlan, erőteljes és komoly intézkedésekre van szükség – mondta Orbán Viktor a szlovák kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. A kormányfő elfogadhatatlannak nevezte az építőipari alapanyagok drágulását, és a családi házak és autók megadóztatását klímavédelmi célok érdekében.
A korábbinál nagyobb gazdasági növekedésre, magas hiányra, és a bérek akár kétszámjegyű emelkedésére számít friss prognózisában a Századvég Gazdaságkutató.
