Sokba kerül a stressz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkahelyi stressz kezelése Magyarországon ezermilliárd forint többletkiadást okoz évente, az Európai Unióban a stressz okozta veszteség a GDP négy százalékát emészti fel – hangzott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által rendezett Munkahelyi biztonság és egészség – A megtérülő befektetés címmel rendezett keddi konferencián.


A túlzott munkahelyi stressz nemcsak a munkavállalók életében okoz nehézséget, hanem negatívan hat egy-egy vállalat versenyképességére, esetleg egyes ágazati rendszerek működésére is – mondta Vadász Borbála, az MGYOSZ szakértője, az öt országot (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Montenegro, Szlovénia) átfogó, EU-támogatással készített, most záródó projekt magyarországi vezetője.

Túlzott munkahelyi stresszről akkor lehet beszélni, ha a munkavállaló nem tud megbirkózni a mindennapokban rá nehezedő nyomással – ismertette az MGYOSZ szakértője. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az EU-ba 23 millió dolgozó küzd ezzel a betegséggel – közölte.

A túlzott munkahelyi stressz okozói között szerepelnek a teljesíthetetlen szakmai elvárások, a magánéleti problémák és a vezetői bánásmód hibái – sorolta a legfontosabbakat Vadász Borbála, hozzátéve, hogy a túlzott munkahelyi stressz az egyszerű dolgozóktól a csúcsmenedzserekig mindenkit érint.

(Forrás: MTI)

                                               

                       

               

       

                               

                                        Elmerült az új Mt. részleteiben?
                                        Itt a segítség: Munkajogi e-kommentár

                                Könnyen kezelhető, áttekinthető felület • Folyamatosan frissülő és bővülő adatbázis • Egyszerűen kereshető magyar és nemzetközi jogi anyagok
                               
                                Részletekért kattintson >>>

                               

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

Steiner Attila: a geotermikus energia hozzájárulhat hazánk versenyképességének javításához

Kiemelkedő adottságainak köszönhetően a geotermikus energia Magyarországon a zöldgazdaság egyik húzóágazatává válhat és hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, miközben jelentős mennyiségben válthat ki fosszilis energiahordozókat – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára pénteken a Budapest Geothermal Summit konferencián.

2024. szeptember 19.

A fogyasztóvédelmi intézményrendszer megerősítését tervezi a kormány

Több versenyképes hazai webshop és a digitalizációhoz igazodó fogyasztóvédelem szükséges a magyar vásárlók érdekében, a kormányon belül jelenleg zajlik a tervezés a fogyasztóvédelem intézményrendszerének megerősítéséről – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal „Digitális Fogyasztóvédelem 2024” című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

2024. szeptember 19.

Európai második az új e-autók számának bővülése Magyarországon

Az újonnan forgalomba helyezett tisztán elektromos személygépkocsik száma több mint másfélszeresére nőtt Magyarországon idén január-augusztusban a megelőző év azonos időszakához képest – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán csütörtökön.