Steiner Attila: a geotermikus energia hozzájárulhat hazánk versenyképességének javításához

Kiemelkedő adottságainak köszönhetően a geotermikus energia Magyarországon a zöldgazdaság egyik húzóágazatává válhat és hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, miközben jelentős mennyiségben válthat ki fosszilis energiahordozókat – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára pénteken a Budapest Geothermal Summit konferencián.

Az Európai Unió minden tagállamában rendelkezésre álló geotermikus energia fontos szerepet játszik a dekarbonizációs célok elérésében – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az EU végső energiakeresletének mintegy 50 százalékát fűtésre és hűtésre használják és ezzel az üvegházhatású gázok mintegy 35 százalékáért felelős ez a két tevékenység.

Magyarország évtizedek óta Európa első öt országa között szerepel a földhő fűtési célú közvetlen hasznosításában, ami már 12 városban érhető el, beleértve Szegedet, ahol Európa legnagyobb ilyen rendszere működik – mondta. A földhő felhasználásával előállítható energia kapacitása meghaladta az 1 gigawattot, és ezen belül a mezőgazdasági hasznosítás mintegy 40 százalék körül van.
A geotermikus energia előnye az időjárásfüggő megújulókhoz képest, hogy folyamatos, alapterhelési energiát képes szolgáltatni – fogalmazott. Emlékeztett: a Nemzeti Földhő Stratégia céljaival összhangban a geotermikus energia hazai felhasználása 2030-ig kétszeresére emelkedhet, ezzel az évtized végére 500 millió köbméter, 2035-re pedig mintegy 1,2 milliárd köbméter földgáz válható ki, ráadásul az energiabiztonság is javul.

Steiner Attila megjegyezte: a kormány az engedélyezési keretrendszer átalakításával és rugalmasabbá tételével, valamint pénzügyi támogatásokkal is ösztönzi a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítását.

2023 márciusa óta mintegy 100 kutatási engedélykérelem érkezett be a területet felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához és ezek közül mintegy 40-ben már el is indult a fúrás – tette hozzá. A beruházók a fúrás pénzügyi kockázatainak mérséklésére állami támogatásra pályázhatnak, továbbá kedvezményes beruházási hitelt is igényelhetnek.
Steiner Attila kiemelte: a magyar uniós elnökség kiemelt témaként kezeli és napirendre vette a geotermikus energia hasznosításának kérdését. Magyarország kész együttműködni a többi tagállammal olyan tanácsi következtetések kidolgozásában, amelyek kézzelfogható javaslatokat tartalmaznak – fűzte hozzá.

A földhő hasznosítása előtt álló legfőbb akadályok között említette a bonyolult szabályozási környezetet, a fúrással járó pénzügyi és geológiai kockázatokat, valamint az ismeretek hiányát. Elmondta: közös uniós cselekvési terv kidolgozására, valamint a döntéshozókat és az érdekelt feleket tömörítő uniós szintű geotermikus szövetség létrehozására van szükség. A szabályozást összhangba kell hozni más területekkel (bányászat) és a környezetvédelmi előírásokkal, továbbá az iparági szereplők számára iránymutatásra van szükség. Emellett ösztönözni kell az energiaközösségek megalakulását.

Kapes Dávid, a Mol Kutatás-Termelés Low Carbon and New Energies vezetője elmondta: a Mol Shape Tomorrow stratégiájában fontos szerep jut a geotermikus energia kiaknázásának. A stratégiai terület további elemét képezi a lítium kitermelése, valamint a szén-dioxid földalatti tárolása. Magyarországon jelenleg négy geotermikus koncesszióval rendelkezik a Mol miután a napokban két újabb engedélykérelmüket bírálták el kedvezően. A kutatási időszak 15-27 hónap, az első fúrások pedig jövő év első felében várhatók. Horvátországban korábban már két koncessziót nyert el a társaság – jegyezte meg.

(MTI)