Súlyos helyzetben a magyar vendéglátósok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vendéglátással foglalkozó cégek gazdasági mutatói nagyon gyengék, az egyre csökkenő kereslet és a növekvő adóterhek tovább rontják helyzetüket – hangzott el a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) éves küldöttgyűlésén Siófokon.
Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke a magyar vendéglátó vállalkozások helyzetének bemutatására elmondta, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint tőkeellátottsági mutatójuk 16,5 százalékos, ami felét sem éri el az uniós 35-40 százalékos átlagnak. A nettó forgótőke ellátottságuk mínusz 42,7 százalék, az uniós plusz 40 százalékkal szemben, a likviditási mutatójuk pedig a válság előtti plusz 0,7 százalék után mínusz 0,69 százalékos lett az átlagos európai 2 százalékhoz képest.
A tagság helyzetével kapcsolatban kifejtette, az új adók és elvonások miatt jelentősen emelkedtek a vállalkozói költségek, miközben a vásárlóerő csökkent, ami kettős teherként nehezedik a kereskedőkre és vendéglátókra.
A legneuralgikusabb problémák közé sorolta, hogy vannak akik az ígéret ellenére nem kapták meg a kormánytól a kötelező béremelés után járó bérkompenzációt, és jelenleg alig létezik forgótőke hitel az országban. Az érdemi érdekegyeztetés megszűnt az Érdekegyeztető Tanáccsal, helyette legfeljebb tájékoztatásokat kapnak – fogalmazott.
Pozitívumként említette, hogy a KISOSZ részt vehetett a tagságát érintő jogalkotás előkészítői munkájában, és a vendéglátó iparstratégia kidolgozásában. „Sajnos a kormányzati munkában háttérbe szorultak ezek a kérdések, így jó ideje nincs előrelépés ezeken a területeken” – tette hozzá.
Antalffy Gábor közölte: mintegy 9 ezerre tehető a KISOSZ jelenlegi tagsága, amely adat azért bizonytalan, mert jelentős részük nem fizette be idén a tagdíjat, a kötelező kamarai regisztrációs díj miatt, nem bírva a kettős terhet.
(Forrás: MTI)
