Szigorodhatnak az uniós számlázási és áfaszabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Brüsszel hamarosan változtat a számlázás és az áfa szabályozásán, eddigi túlzottan megengedő szabályrendszerét szigorítani készül – hívja fel a figyelmet a PMX Consulting adótanácsadó cég.

A készülő szabálytervezet hozzányúlna az áfa irányelv teljesítési időpontra és számlakibocsátásra vonatkozó szabályaihoz, és szigorú, minden tagállam számára kötelezően alkalmazandó előírásokat vezetne be – ismerteti a PMX Consulting Group Magyarország Adótanácsadó Kft. sajtóközleménye.

A változtatások az unió 27 tagállamának eltérő szabályozása miatti ellentmondó jogértelmezések és jogalkalmazások kiküszöbölésére irányulnak, elsősorban a határon átnyúló ügyletek esetén, különösen a számlázás, és az áfa-elszámolás területén.

Szalai János, a PMX Consulting ügyvezető partnere szerint Magyarország sok tekintetben eminens, mert már most alkalmazza az uniós „”javaslat”” előírásait, ugyanakkor a tervezett változások itthon is minden cég, vállalkozás, szervezet működését alapvetően befolyásolják majd.

A belföldi ügyletek esetében újszerű lesz a vevő adószámának kötelező feltüntetése a számlán, az adómentes tevékenységek esetén is kötelező számlázás, vagy éppen az uniós szinten kötelezővé váló hatéves számlamegőrzési szabály. Bár a tervezetet még nem fogadták el az EU-ban, és így a jelenleg a parlament előtt lévő, 2010. január 1-jén hatályba lépő áfatörvény-módosítás nem is tartalmazza ezen változásokat, az időben történő felkészülés az adótanácsadó cég szerint hasznos volna minden érintett számára.

A PMX Consulting szerint az egyik legfontosabb változtatás, hogy uniós szinten egységessé válik az adófizetési kötelezettség keletkezésének – közhasználatú kifejezéssel a teljesítésnek – az időpontja, mind a termékértékesítések, mind a szolgáltatásnyújtások esetén, ideértve a folyamatos teljesítésű ügyleteket is. Ezt az időpontot kötelező lesz feltüntetni a számlán minden tagállamban.

Egységesedik a számlakiállítás időpontjának a szabályozása is, ugyanis a tervezet szerint minden tagállamban kötelező lesz a teljesítést követő 15 napon belül kiállítani a számlát. Ezek Magyarországon már most is alkalmazandó szabályok, így nem jelentenek a magyar adóalanyok számára a jelenlegi helyzethez képest többlet adóterhet – mutatott rá Szalai János.

Ezzel szemben már a hazai vállalatokra nézve is jelentős változás az az előírás, hogy az adóalany szervezetek közötti számlának (B2B) kötelező tartalmi eleme lesz a vevő adószáma. Továbbá a kizárólag, vagy főként adómentes értékesítést végző szervezetek (például a bankok, biztosítók, alapkezelők) számára lényeges, és az alapvető bizonylatolási folyamatukat érintő tervezet, hogy az adómentes ügyletek esetében is legalább egyszerűsített számlát kell majd kibocsátani, s az adómentes ügyletekről kiállított számlán a mentességet kötelezően „”EX”” megjelöléssel kell jelezni. Fordított adózás alá eső ügyletekről kibocsátott számlán pedig szintén kötelezően fel kell tüntetni az „”RC”” megjelölést, ez fogja a tranzakció fordított adózási jellegét jelölni a számlán.

A tervezet szerint a külföldi devizában kiállított számlák esetén az áfa összegét az Európai Központi Bank által jegyzett árfolyamon kell majd átváltani forintra. A tervezet a számlamegőrzési kötelezettség szabályait sem hagyja érintetlenül, ugyanis hatéves megőrzési kötelezettséget ír elő minden tagállam számára azzal, hogy egyértelművé teszi, hogy az elektronikus úton is teljesíthető.

A tagállamoknak az ismertetett szabályokat a közeljövőben át kell ültetniük nemzeti jogi szabályrendszerükbe.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.