Takarékszövetkezetek: kész az átalakítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Takarékbank új alapszabállyal, új tisztségviselőkkel és állami többségi tulajdonban működik tovább. Az intézmény közgyűlése lezárta a szövetkezeti szektor átalakítását.


A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) augusztus 27-én tartott közgyűlése elfogadta a társaság új alapszabályát, megválasztotta a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának vezető tisztségviselőit, továbbá jóváhagyta a Magyar Posta tőkeemelését – közölte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ).

A szervezet közleménye szerint az elfogadott alapszabály új fejezetet nyit az integráció központi bankja és a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésében: egyrészt lehetővé teszi, hogy a Takarékbank ténylegesen betöltse a törvényben kijelölt központi banki funkcióit, másrészt elősegíti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek tőkeerős, versenyképes és stabil piaci szereplőkké váljanak, valamint korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújtsanak minden ügyfelüknek.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetek vezető testületei, majd közgyűlései az elmúlt hetekben jóváhagyták az egyes hitelintézetek új alapszabályait, ezt követően tartotta meg közgyűlését a takarékszövetkezeti integráció központi bankja. A keddi közgyűlésen elfogadott új alapszabályt a társaság felügyelő bizottsága a korábbi alapszabálynak megfelelően már korábban jóváhagyta.

A Takarékbank közgyűlése jóváhagyta a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemelését is, amelynek révén a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen – a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően – többségi tulajdont szerez a bankban. Az állami tőkeemelés célja garantálni, hogy az új integráció, amelyben az államnak is tulajdonrésze van, jobban, korszerűbben és versenyképesebben működjön – írja közleményében az SZHISZ.

A közgyűlés döntött arról is, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egyenként 2000 forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvényt kapnak a Takarékbankban, ennek köszönhetően minden Takarékbank részvényes szövetkezeti hitelintézet elsőbbségi részvénnyel rendelkezik majd az integráció központi bankjában (az MFB-nek és a Postának csupán törzsrészvényei vannak). A döntés értelmében – mintegy leképezve az egy tag egy szavazat szövetkezeti elvet – ezentúl minden szövetkezeti hitelintézetnek csak egy darab elsőbbségi részvénye lehet.

Megújították a társaság vezető testületeit is. Az igazgatóság belső tagjává választották Szabó Leventét és Brezina Szabolcsot, a további tagok Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Vojnits Tamás kormánybiztos, Szarka Zsolt a Magyar Posta vezérigazgatója, valamint a legnagyobb egyedi tulajdonost, az MFB-t képviselő Nagy Csaba és Nyikos Péter.

A megújult felügyelő bizottság tagjai: Kultné Mátyás Rita, a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hartmann Imre, a Pannon Takarék Bank Zrt. elnöke, Bede József, a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Lontai Dániel, az SZHISZ elnöke – akit az fb elnökének is megválasztottak a tagok -, Urbán Zoltán, az MFB vezérigazgató-helyettese és a Magyar Postát képviselő Hadházyné Burucs Magdolna Judit.

A testületek maguk választják meg elnökeiket.

Az állam szándéka a szövetkezeti hitelintézeti szektor megújításáról szóló törvénnyel és a kapcsolódó kormányhatározattal – az integrációs szervezetnek történő legalább 100 milliárd forint tőkejuttatást is figyelembe véve – a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú, biztonságos és versenyképes működésének intézményi garantálása, valamint a prudens működés és tőkehelyzet biztosítása.

A megújuló együttműködés – amelynek részeként a közeljövőben megjelenik az integráció tagjainak egyetemleges felelőssége a betétesek irányában – növeli a tagok tulajdonrészének értékét saját szövetkezeti hitelintézetükben és azon keresztül a Takarékbankban, míg az egységes központi szolgáltatások növelik a szövetkezeti hitelintézetek szolgáltatási színvonalát és jövedelemtermelő képességét. Az új integráció a közlemény szerint hozzájárulhat a hazai bankpiac fellendüléséhez, az ügyfelek számára kedvező piaci verseny élénküléséhez, továbbá a banki nyereségek Magyarországon tartásához és a munkahelyteremtéshez.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.