Tartósan gyengül az üzleti bizalom


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hét hónapja folyamatosan romlik az üzleti szféra bizalmi indexe; az ágazatok közül egyedül az építőipar mondható érdemben optimistának. Az InfoTandem infografikája.

Nem is olyan régen még az építőipar teljes összezuhanásáról szóltak a hírek, az idén júliusban viszont azt láthatjuk, hogy az ágazatok közül egyedül az építőiparban nem csökkent a derűlátás, mindenhol máshol a júniusinál pesszimistábbá vált a hangulat.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által mért üzleti bizalmi indexek közül az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltatói szektor mutatója egyaránt jócskán 10 pont alatt van, nagyjából a másfél évvel ezelőtt jellemző sávban. Az iparnál a visszacsúszás mögött az húzódik meg, hogy egyaránt kedvezőtlenebbé vált a megítélése a termelési színvonalnak, a belföldi rendelésállománynak és a készleteknek (ugyanakkor a termelési kilátásoké nem változott). A kereskedelemben az eladási pozíció értékelése kissé javult, a készletszintté nem változott, a várható rendeléseké viszont érdemben romlott. A szolgáltatói ágazatban gyengült az általános üzletmenet, valamint az elmúlt és a következő időszak várható forgalmának megítélése is. A foglalkoztatási szándék júliusban kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban javult.

Az építőipar indikátoránál a legutóbbi méréskor mutatkozó stagnálás azt jelenti, hogy megkapaszkodott valamivel 20 pont fölött, ám a több hónapos trend itt is lefelé tart, jó fél éve még ennél az ágazatnál is 30 pont fölött járt az index (az építőipar nagyon mélyről indult, 2011–2012 környékén a bizalmi mutató többször is súrolta a -50 pontos mélységet). A mélyépítő cégek most kissé derűlátóbbá, míg a magasépítők borúlátóbbá váltak. Az építőipar egészében az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén, a rendelésállományok értékelése viszont érezhetően kedvezőtlenebb lett.

Mindezek nyomán a GKI Üzleti bizalmi indexe – amelyet a fenti négy ágazatba tartozó vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítanak – júliusban tovább esett, egészen 4,3 pontig. A folyamatosan romló trend immár hetedik hónapja tart, a tavaly decemberi 15,4 pontról indult meg lefelé (a historikus csúcsot éppen egy éve, 2018 júliusában mérték, 17,3 ponttal), ám pozitív értéke összességében még mindig optimizmust tükröz.

A kutatócég másik fontos részmutatója a Fogyasztói bizalmi index, amelyet a háztartások pénzügyi kilátásaira, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó véleményekből kalkulálnak. Ez az indikátor – amely a rendszeres felmérések kezdete óta csupán egyetlen alkalommal, 2002 augusztusában vett fel pozitív értéket, amúgy viszont a negatív tartományban mozog – júliusban szintén romlott, s ezzel -10,1 pontig csúszott vissza. (E mutató 2009 tavaszán volt a legmélyebben, akkor benézett a -70-es szint alá is.) A legutóbbi megkérdezéskor a lakosság saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási képességét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek megvásárlásának lehetőségét egyaránt rosszabbnak látta, mint júniusban.

Az Üzleti és a Lakossági bizalmi indexből számított aggregált mutató, a GKI Konjunktúraindex az idén szintén süllyedő trendet rajzol ki, s júliusban 0,6 pontig esett; ennél mélyebben utoljára 2017 áprilisában ját az index, 0,5 ponttal.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 17.

Jelentős volt a gazdasági növekedés a második negyedévben

A második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Az első fél évben a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2022. augusztus 16.

A legolcsóbb díjcsomagok drágultak a mobilpiacon

Elsősorban a legolcsóbb díjcsomagok ára nőtt a mobilszolgáltatóknál az év első felében, ugyanakkor ezek minden esetben többletszolgáltatást is tartalmaztak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb mobilpiaci vizsgálata szerint.