Tényleges kibocsátási adatok alapján kell benyújtani a harmadik negyedéves CBAM-jelentést 2024. október 31-ig


A CBAM-köteles termékek importőreinek előírt negyedéves CBAM-jelentésben már a tényleges beágyazott kibocsátási adatokat kell benyújtaniaz Európai Bizottság felé. Vajon fel vannak készülve az október 31-i határidőre? Egyáltalán, hogyan kell összeállítani egy ilyen jelentést, illetve mit kell tenni, ha nem állnak rendelkezésre a jelentéstételhez szükséges adatok? A CBAM-köteles termékek importőreinek előírt negyedéves CBAM-jelentésben már a tényleges beágyazott kibocsátási adatokat kell benyújtaniaz Európai Bizottság felé. Vajon fel vannak készülve az október 31-i határidőre? Egyáltalán, hogyan kell összeállítani egy ilyen jelentést, illetve mit kell tenni, ha nem állnak rendelkezésre a jelentéstételhez szükséges adatok? PwC-s szakértőink – Deák László és Polka-Percze Éva -, valamint a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság munkatársai – Gulyás-Béky Ágnes és dr. Horváth Zsófia – egy webinárium keretében járták körbe a CBAM-szabályozás legújabb fejleményeit.

2023. október 1-jén lépett hatályba az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, amely  angol rövidítése alapján CBAM néven vált ismertté.

A CBAM egy olyan, egész EU-ra kiterjedő árkiegyenlítő mechanizmusa harmadik országokban gyártott áruk behozatalára vonatkozóan, az áruk gyártásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás alapján határoz meg fizetési kötelezettséget.

Mindenkinek tanulóidőszak

2023. október 1. és 2025. december 31. között tart az ún. “átmeneti időszak”, melynek célja, hogy fokozatosan vezesse be a CBAM kötelezettségeket és teret engedjen a felkészülésnek.

Polka-Percze Éva az átmeneti időszak eddigi tapasztalataival kapcsolatban kiemelte, hogy egyelőre a gazdálkodók informálódni próbálnak a felkészülés érdekében. A negyedévente benyújtandó CBAM-jelentés olyan komplex adatok összegyűjtését és ellenőrzését igényli, amelyek sok esetben nem-, vagy nehezen elérhetők, illetve a beszállítók sok esetben nem reagálnak a megkeresésekre. Önmagában az is jelentős kihívás a gazdálkodók számára, hogy megértsék milyen adatok összegyűjtésére van szükség.

„Az Európai Bizottság célja, hogy az átmeneti időszakban adatokat gyűjtsön a gazdálkodóktól, amelyek alapján később, az éles időszak során akár könnyítéseket is alkalmazhat, amennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű adat áll majd rendelkezésre” – mutatott rá Gulyás-Béky Ágnes.

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH) részéről dr. Horváth Zsófia elmondta, eddig 1239 regisztrációs kérelmet dolgoztak fel, az importőrök összesen 1655 jelentést nyújtottak be, viszont 3309 érintett, regisztrációköteles ügyfél még nem regisztrált. Gulyás-Béky Ágnes hangsúlyozta, hogy „jelenleg a hatóság célja elsősorban nem a szankcionálás, hanem  a CBAM kötelezettségek tudatosítása és a gazdálkodók elérése, rendszerbe terelése, melynek érdekében az NKVH e-mailben vagy akár telefonon fogja felvenni a kapcsolatot az érintettekkel.

Az NKVH ellenőrzési tevékenységét az Európai Bizottság kiválasztásai, útmutatása és elvárásai alapján fogja elvégezni.  Az NKVH munkatársai felhívták a figyelmet arra, hogy akik eddig nem teljesítették a CBAM-kötelezettségeiket, lehetőségük van a pótlására, melyet mielőbb kezdeményezni kell.

Minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni az adatok beszerzése érdekében

Az adatgyűjtési nehézségeket felismerve az Európai Bizottság igyekezett könnyíteni a jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelést, ezért 2024 augusztusában honlapján közzétette, hogy mit kell tenniük a gazdálkodóknak, ha nem állnak rendelkezésre a jelentéstételhez szükséges adatok.

Az eddigiekben – jelentős könnyítésként – lehetőség volt alapértelmezett értékeket (default values) használni a jelentéstétel során. Ezt a lehetőséget viszont 2024. október 1-től technikailag kivezették a CBAM átmeneti nyilvántartásból, tehát az októberi CBAM-jelentést a tényleges kibocsátási adatokkal kell kitölteni. Amennyiben a tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, ezt külön menüpontban lehet jelölni.

A PwC szakértője kiemelte azt a bizottsági szempontot, hogy az érintetteknek mindent meg kell tenniük az adatok begyűjtése érdekében, és ezt bizonyítékokkal is alá kell támasztaniuk, mely bizonyítékokat a jelentés részeként fel kell tölteni a CBAM átmeneti nyilvántartásba. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy azon jelentések, amelyekben az importőrök azt nyilatkozzák, hogy nem álltak rendelkezésre tényleges adatok, a CBAM jogszabályok értelmében hiányosnak minősülnek.

Könnyebb nem lesz – tovább bővül a CBAM-kötelezettségek köre

Gulyás-Béky Ágnes kiemelte: „A jelenlegi szabályozás értelmében az átmeneti időszak 2025 végéig tart, ami azt jelenti, hogy ez idő alatt a gazdálkodóknak fel kell készülniük a teljes körű CBAM kötelezettségekre, mivel a határidő kitolása vagy halasztás nem várható. A végleges időszakban pénzügyi kötelezettség is felmerül már. A bejelentett beágyazott kibocsátások alapján CBAM tanúsítványokat kell majd vásárolniuk az érintetteknek, ezért is fontos már most az átmeneti időszakban is a tényleges kibocsátási adatok gyűjtése. Aki nem tud tényleges kibocsátási adatokat jelenteni, jóval nagyobb fizetési kötelezettségre számíthat.”
Következő lépésként a CBAM-kötelezettségek köre az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői engedéllyel fog bővülni, melyet 2025-től lehet majd kérelmezni. 2026-tól a CBAM köteles áruk importjának feltétele lesz az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői engedély megléte, azonban az engedély megszerzésének részletei még nem ismertek, a Bizottság jelenleg dolgozik a részletszabályok kidolgozásán. Ami viszont már most biztos, 2026. január 1-jétől az engedéllyel nem rendelkező gazdálkodók CBAM köteles áruit a vámhatóság nem fogja beengedni az Európai Unióba.

Hol tájékozódjunk?

„Az a tapasztalat, hogy az ügyfelek nem tájékozódnak megfelelőképpen, gyakran nem olvassák el a rendelkezésre álló útmutatókat” – jegyezte meg dr. Horváth Zsófia.

A CBAM-kötelezettségekről tájékozódni lehet egyrészt az Európai Bizottság CBAM-oldalán, ahol végrehajtást segítő útmutatók és eszközök is megtalálhatók, például a kérdések és válaszok dokumentuma, a CBAM önértékelési tool vagy a kommunikációs template.

Másrészt érdemes böngészni a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapját is, ahol szintén rengeteg információ áll rendelkezésre.

Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése van, vagy segítségre lenne szüksége a CBAM-jelentés elkészítésében, benyújtásában, forduljon bizalommal szakértő kollégáinkhoz.
Forrás: PwC Magyarország

Kapcsolódó cikkek

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.

2024. november 20.

Innováció az ellátási láncban – CPA Packing Services Kft.

Az MLBKT folytatja tavaly megkezdett kezdeményezését, mellyel az ellátási lánc hazai innovációit kívánja támogatni. A LogConnect for Startups díjra pályázók között 2024. november 6-án hirdettek nyertest, az elismerést a CPA Packing Services Kft. vehette át.