Törvénycsomag készül az elektronikus fizetés elősegítéséért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ősszel pénzügyi digitalizációs törvénycsomag kerül a parlament elé, amely az elektronikus fizetés további térnyerését segíti elő.

A lakosság nem is érzékeli, hogy az államnak évente 400 milliárd forintba kerül a készpénz kezelése, az elektronikus fizetés elterjedésének egyik legnagyobb akadálya pedig az a tévhit, hogy nagyon magasak a költségek, noha ezek számottevően csökkentek az elmúlt években – jelentette be Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Világgazdaság üzleti reggelijén.

Gion Gábor szerint a járványhelyzet egyértelműen segítette a pénzügyi digitalizáció erősödését, és további lökést adhat a fejlődésnek az, hogy januártól valamennyi online pénztárgéppel rendelkező kereskedő számára kötelező lesz az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása.

Elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium – egyebek mellett a bankszövetség javaslatcsomagját is figyelembe véve – összeállított egy banki javaslatcsomagot, és a kormányzati egyeztetésen kialakult az egyetértés abban is, hogy annak elemeit milyen határidőkkel kívánják megvalósítani. A változtatások egy részét a jelenlegi jogi környezetben meg lehet lépni, de jó részükhöz jogszabályalkotásra is szükség lesz, ezért a PM ősszel digitálistörvény-csomagot terjeszt a parlament elé.

Az államtitkár szerint az egyik legnagyobb megoldandó feladat megcáfolni azt a percepciót, hogy a digitális fizetés drága, vagy legalábbis többe kerül, mint a készpénzhasználat, és megmutatni a lakosságnak, hogy mennyivel több kényelmet és biztonságot nyújt a digitális fizetés – írta a Világgazdaság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.