Tovább olvadt a cégek hitelállománya – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptemberben a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó törlesztők voltak, összességében azonban a hitelállományuk csökkent – derül ki az InfoTandem heti infografikájából. A jegybank további tartós visszaesésre számít a hitelezésben.


A Magyar Nemzeti Bank október végi, a hitelintézetek összevont mérlegét bemutató közleménye szerint 2012 szeptemberében a nem pénzügyi vállalatok forinthitelei a tranzakciók (azaz a kölcsönfelvételek, illetve a törlesztések) eredményeként 35,8 milliárd forinttal emelkedtek, miközben a devizahitelek állománya 26,4 milliárd forintnyival olvadt.

Az átértékelődés és egyéb változások azonban módosítottak az összképen: a forinthiteleknél 21,7 milliárdra mérsékelték a havi nettó többletet, míg a devizásoknál 5,5 milliárddal tovább rontották a negatív szaldót. Eközben az e vállalati kör által kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya valamelyest emelkedett. Mindezek eredőjeként a hitelintézetek összevont mérlegében a nem pénzügyi vállalatokhoz kötődő eszközök (hitelek és kötvények) az első őszi hónapban 8,5 milliárd forinttal apadtak. Ha csak a tranzakciókat néznénk, akkor 11,2 milliárdos plusz mutatkozna.

A betétállomány szeptemberi nettó változását az átértékelődések kevésbé korrigálták. Mindent beszámítva, a forintbetétek 4 milliárddal gyarapodtak, a devizabetétek 16,6 milliárd forinttal visszaestek. A végeredmény így 12,6 milliárdos betétkivonás, amely átértékelődések nélkül is 6,1 milliárdos lenne.

A jegybank legfrissebb, november 5-i pénzügyi stabilitási jelentése megállapítja, hogy bár a hazai bankrendszer likviditása és tőkehelyzete erős, a jövedelmezőségi kilátásai – a romló portfólióminőség és magas adóterhelés – miatt kedvezőtlenek. Ezért a szektor nem támogatja hitelezéssel a gazdaság növekedését, ami tovább mélyíti a recessziót. Az MNB elemzői a következő két évben nem várnak fordulatot az új hitelezés terén, ami a hitelállomány további tartós csökkenését vetíti előre. Az állam a bankrendszer adóterheinek mérséklésével és a szabályozói környezet kiszámíthatóságának javításával segíthetné a hitelezés fellendülését.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.