Tovább pörög a lakáspiac – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kitartóan emelkedik az ártrend a magyar lakáspiacon, amelyet főként a használt lakások fokozatosan erősödő forgalma éltet. Tavaly csupán 4,5 ezer új lakás talált gazdára. Az InfoTandem infografikája.


Az uniós tagok közül Írország után Magyarország lakásárai voltak a legmagasabbak 2017. IV. negyedévében, a bázisul szolgáló 2015-ös szinthez képest. Erről tanúskodik az Eurostat egységes lakáspiaciár-indexe, amely összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. Ez az index hazánkban a tavalyi utolsó negyedévben 25 százalékkal múlta felül az említett bázisértéket, míg az ír ráta 25,3 százalékig kúszott fel. Az EU-átlag 10,7 százalékos emelkedést mutatott. Minimális árcsökkenést egyedül Olaszországban mértek; 20 százalék feletti drágulás a cseheknél és a portugáloknál volt még.

 

A magyar index 2014 első negyedévében kezdett meredeken emelkedni, a 2010-es szintet – valamint az uniós átlagot – 2015-ben lépte át. A drágulás azóta is folyamatos, a mutató az elmúlt két esztendőben negyedévről negyedévre feljebb jutott.

A felívelő ártrend mögött a növekvő kereslet, illetve az ennek nyomán felpörgő lakáspiaci forgalom húzódik meg. A Központi Statisztikai Hivatal összesítései szerint a magyar lakáspiacon az elmúlt évtizedet tekintve 2012-ben volt a mélypont, amikor mindösszesen 86 ezer lakás kelt el (öt évvel korábban még jóval több mint kétszer annyit, 191,2 ezret értékesítettek). A piac azóta kifelé tart a gödörből, a trend emelkedőre váltott, ám még így is nagyon messze vagyunk a 2007-es forgalomtól. Olyannyira, hogy tavaly még távolodtunk is tőle: 2017-ben 134,2 ezer lakásba cserélt gazdát, 12 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A forgalmat egyértelműen a használt lakások dominálják, tavalyi részesedésük megközelítette a 97 százalékot; csupán 4,5 ezer új lakást adtak el (értékesítési céllal nem sokkal több, 7,3 ezer épült – ez utóbbinál viszont emelkedett a darabszám éves viszonylatban).

A hazai statisztikák alapján a használt lakások 2016-ban 13 százalékkal drágultak, míg tavaly 7,2 százalékra mérséklődött a tempó. Az új lakások ára ezzel megegyező mértékben emelkedett az év során. A drágulás az ország egész területén érvényesült; a dinamika a nagyobb településeken volt erősebb, így a lakáspiac területi különbségei tovább nőttek. A budapesti négyzetméterárak átlaga elérte a 415 ezer forintot. E tekintetben a főváros és vidék közötti – 2014 előtt még kétszeres – különbség mára közel háromszorosra hízott.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 25.

Borúlátóbbak a német cégvezetők

Romlott a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének németországi üzleti hangulatindexe júliusban az elemzők által várt minimális javulás helyett.

2024. július 25.

Az első negyedévben a pénzforgalmi visszaélések értéke 9 milliárd forint volt

A pénzforgalmi visszaélések értéke tavaly 23 milliárd forint volt, míg idén az év első negyedévében az online csalások összege elérte a 9 milliárd forintot – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára az M1 aktuális csatornán. Augusztustól új jogszabály nehezíti a csalók dolgát.