Továbbra is száguld az ingatlanpiac – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy éven belül további 9 százalékkal drágulhatnak az új lakások Budapesten. A fővárosi ingatlanpiaci kilátások indexe még sohasem voltak ilyen magasan. Az InfoTandem infografikája.

Historikus csúcsra emelkedett 2019 áprilisában a GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe. A gazdaságkutató cég negyedévente méri fel a vállalatok, az ingatlannal foglalkozók – fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők –, valamint a lakosság ingatlanpiaci terveit és kilátásait. Előrejelzésük ezúttal 110 ingatlanos cég, több mint 1100 egyéb vállalat, valamint egy 1000 fős lakossági minta válaszaira épül. Ennek alapján a következő 12 hónapra vonatkozó várakozásokat egyetlen számba sűrítő index Budapesten 12 pontot ért el, míg az országos indikátor 9 ponton állt (januárhoz képest ez plusz 3, illetve mínusz 1 pontot jelent; az országos index az év elején volt a csúcson). A meredek emelkedő trend – most már mondhatjuk: az aranykor – 2012 végén kezdődött, mínusz 30 pont körüli mélypontokról indulva.

A teljes ingatlanfronton belül a fővárost és agglomerációját jellemző lakáspiaci index, 2 pontot javulva, ugyancsak historikus csúcsra jutott, az országos mutató viszont ugyanennyit gyengült. A lakásáraknál a közeljövőben további masszív emelkedés várható. Míg januárban Budapesten és környékén a válaszadók 60 százaléka számított emelkedő árakra, ezúttal már 88 százalék vélte ugyanezt. A két legdivatosabb térségben, a pesti belvárosban és a budai zöldövezetben 8-9 százalékos áremelkedés is elképzelhető; az átlagos várakozás a fővárosban 6,5 százalék körüli.

Az irodapiaci fejlesztések évek óta pörögnek. A befektetők szemében a komoly hozamlehetőségek, a bérlők számára a regionálisan még mindig kedvező árak adják a vonzerőt. A GKI fővárosi irodapiaci indexe az előző felméréshez képest 5 ponttal emelkedett, ezzel szintén historikus csúcsra ért. Az ország egészére vonatkozó index nem változott. Az irodabérleti díjak a következő egy évben az összes körzetben 2–4 százalékkal kúszhatnak feljebb.

A kiskereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődik, új belépők is keresik a helyüket a szektorban, s számos pláza újult meg vagy újul meg a közeljövőben, ám nagyobb fejlesztéseket nem látni. Így a fővárosi üzlethelyiség-piaci indexe lényegében stagnált, az országos pedig 2 pontnyival mérséklődött januárhoz viszonyítva. A raktárpiac eközben felemás képet mutat. A fővárosban tovább tart a pezsgés (6 pontos javulás; a kihasználtsági ráta 94 százalékos), az ország egészét viszont inkább az enyhe szűkülés jellemzi.

Ami a részpiacok eladási árait illeti, a következő egy évben Budapesten az építési telkek és az új lakások drágulhatnak a leglátványosabban: 10, illetve 9 százalékkal. A használt lakások ára várhatóan 6,5 százalékkal megy feljebb, míg például az irodáknál 4 százalékos erősödés valószínű. Országosan is az új lakás a favorit, plusz 6 százalékkal, de nem sokkal rosszabbak (5 százalék körüli drágulást ígérőek) a kilátások a használt lakások, az üzlethelyiségek és a telkek esetében sem.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.