Új kritériumoknak kell megfelelni az euróhoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországnak új konvergencia kritériumokat kell meghatároznia és teljesítenie az euró sikeres bevezetéséhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint.


Nagy Márton a lengyelországi krynicai fórumon szerdán azt mondta, a maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő. Magyarországnak új, a maastrichtinél relevánsabb kritériumokat kell teljesítenie ahhoz, hogy sikeresen csatlakozzon az euróövezethez, és erős, stabil euróövezeti tag lehessen.

Az alelnök a gazdaság 5 fő területét említette az új kritériumok között: a reálgazdaság, a bérszint és a pénzügyi szektor megfelelő felzárkózását az euróövezethez, az üzleti és pénzügyi ciklusok 70 százalékot meghaladó korrelációját, a versenyképes vállalatokat, munkaerőt és termékszerkezetet, fejlett, stabil és versenyképes pénzügyi rendszert, valamint a megfelelő fiskális és makroprudenciális eszköztárat.

Emlékeztetett rá: a legfrissebb, 2016-os konvergenciajelentésben az EKB utalt arra, hogy Magyarország teljesíti a maastrichti kritériumokat. Ez is azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett az euróövezeti normák betartása iránt, ugyanakkor a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság felhívta a figyelmet arra, hogy önmagában a maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő az euró sikeres bevezetéséhez – fejtette ki.

Arra van szükség szavai szerint, hogy a vásárlóerő-standardban számított egy főre eső GDP és bérszint egyaránt elérje az euróövezeti átlag legalább 90 százalékát. Úgy vélte, a pénzügyi szektor teljes eszköz/GDP mutatójánál ugyanilyen mértékű konvergencia szükséges.

 

Nagy Márton kifejtette: Magyarország és az euróövezet között a gazdasági ciklusok, illetve a hitelciklusok közötti korrelációnak 70 százalék fölött kell lennie.

A kis- és középvállalkozások munkatermelékenységének el kell érnie a nagyvállalati szint 50 százalékát, a munkanélküliségi rátának 4 százalék, az aktivitási rátának 65 százalék közelében kell alakulnia, alacsony változékonyság mellett. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalkori munkanélküliség csökkentésére. Az oktatási rendszernek biztosítania kell a stratégiailag kiemelt gazdasági ágazatok igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő képzését. Széles termékskálára, jól diverzifikált exportstruktúrára, magas hozzáadott-értékű és versenyképes termékekre van szükség – sorolta az MNB alelnöke.

Említést tett a fejlett, stabil és versenyképes pénzügyi rendszer szükségességéről, egyebek mellett arról, hogy a bankrendszer versenyképességi indexének meg kell közelítenie az eurozóna átlagát, amelynek feltétele a magas költséghatékonyság, az alacsony hitelkamatmarzsok és a minőségi, könnyen hozzáférhető pénzügyi szolgáltatások megléte.

A monetáris unióban a szuverén monetáris politika, a bankunióban pedig a szuverén prudenciális felügyelet hiányában más, effektív anticiklikus gazdaságpolitikai eszközök megléte szükséges: a megfelelő fiskális és makroprudenciális eszköztár – hangsúlyozta. A hosszútávú strukturális deficitnek 0 körüli szinten kell lennie, az államadósságnak pedig GDP arányosan 50 százalékra kell mérséklődnie. A makroprudenciális eszköztárat preventíven, a hitelezés túlzott felfutása és az eszközár-buborékok kialakulása ellen kell alkalmazni, mérsékelve ezáltal a pénzügyi szektor prociklikus természetét – mondta.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.