Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.
Milyen kötelezettséggel kell számolniuk a gyártóknak és a kereskedőknek?
A rendelet kötelezettségeket ír elő mind a kiskereskedők, mind a gyártók számára. Ha egy adott termék – minden kiskereskedelmi forgalomba kerülő előre csomagolt termék, amelyet a kereskedő egy vagy több méretkategóriában egységes megjelenésű kiszerelésben forgalmaz – esetén 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által előállított termékhez képest jelentősen csökkentett tömegű vagy térfogatú termék kerül forgalomba, a kereskedő köteles tájékoztató hirdetményt közzétenni, amelyben az adott termék csomagolását érintő változásra utal. Ez a kötelezettség a termék forgalmazásának megkezdésétől számított két hónapig tart. A rendeletet abban az esetben is alkalmazni kell, ha az érintett terméket 2023. július 1. és 2024. február 1. között hozták forgalomba, és a kereskedő továbbra is értékesíti a terméket. Ha a kereskedő 2023. július 1. és 2024. február 29. között kezdte meg a termék értékesítését, és a terméket továbbra is értékesíti, a fogyasztók tájékoztatási kötelezettségének 2024. március 1. napjától kell eleget tenni.
Ha tehát például egy termék súlya 10%-kal csökken, miközben az ára változatlan marad vagy nő, a termékre vonatkozik a kereskedő tájékoztatási kötelezettsége.
Mi mentesíthet a tájékoztatási kötelezettség alól?
A kereskedő mentesül e kötelezettség alól, ha a gyártó az új, kisebb csomagolási egységet a korábbi csomagolási egységek hat hónapon belüli megszüntetése nélkül vezette be, és a kereskedő a korábbi csomagolási egységeket továbbra is értékesíti.
Kinek a felelőssége a kötelezettség teljesítése?
A kereskedő tájékoztatási kötelezettségének teljesítése a magyarországi gyártás esetén a gyártó felelőssége. Egyéb esetekben a terméket a magyar piacra elsőként bevezető vállalkozás, valamint a nagykereskedő köteles a termék kísérő dokumentációjában vagy más módon írásban tájékoztatni a kereskedőt a termék kiszerelésének, csomagolásának csökkentéséről és a korábbi csomagolási egységek megszüntetéséről.
A magyar gyártónak vagy a terméket a magyar piacra először bevezető vállalkozásnak, beleértve a nagykereskedőket is, a kereskedőnek adott tájékoztatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is meg kell adnia.
Ha az érintett felek tájékoztatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, termékenként 1 millió forint (kb. 2580 euró) fogyasztóvédelmi bírsággal sújthatók.
Szerzők: dr. Gera Dániel, dr. Kovács Ákos
Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
