Jobsgarden: Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A Jobsgarden kutatása szerint a cégek 62 százaléka tervez foglalkozni a mesterséges intelligenciával a közeljövőben.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Whistleblowing: a vállalati világ új kulcsszava. Hogyan kapcsolódik ez a compliance-hez és a speak-up kultúrához? Miképp építhetünk ki egy hatékony visszajelző rendszert, ami védi mind a dolgozók, mind a vállalat érdekeit?
Releváns jogszabályok:
Az ún. speak-up culture
A whistleblowing jelentése, illetve az erre vonatkozó szabályozási igény szorosan kapcsolódik az ún. speak-up culture megvalósításához, hiszen a jogszabályi környezet is egymástól függőnek tekinti azok megteremtését. Leegyszerűsítve a jogalkotói szándék valahogy így hangzik: ha kialakítjuk a hatékony whistleblowing-ot, akkor meg is teremtettük a várva várt speak-up culture-t. Ez a következtetés azonban nem teljesen igaz.
A speak-up culture a hazai szakirodalomban még nem terjedt el széleskörben, így megfelelő magyar fordítása sincs, azonban tartalmilag egy olyan munkahelyi atmoszféra megvalósulására utal, amelyben a munkavállalók el szeretnék és el is merik mondani, ha észrevételük, aggályuk, kételyük van bármivel kapcsolatban. Lehet ez a munkaeszközök használhatóságával kapcsolatos probléma, a munkabér összegével összefüggő esetleges frusztráció, a munkatársakkal való kommunikáció nehézkes jellege, a munkaköri feladatok egysíkúsága vagy éppen túlzott sokszínűsége, illetve akár a pihenő helyiségben elhelyezett ülőalkalmatosságok kényelmetlensége, azaz valóban bármilyen téma, egy erre formalizált eljárás szükségessége nélkül.[1]
Természetesen nem arról van szó, hogy a munkavállalók számára megengedett a magukból kikelve történő kiabálás, vagy a speak-up culture oltárán „őszintének” beállított, de valójában trágár és közönséges megnyilvánulás. Egy problémának, illetve észrevételnek a tiszteletteljes, kulturált kifejezése határozott elvárás a munkavállalók felé.
A speak-up culture legfontosabb jellemzője tehát, hogy a munkavállalók:
A speak-up culture tehát nem egy állásportálra kitalált fogalom, mint a „nyitottság” vagy a „családias környezet”. A speak-up culture nem „csak úgy van”, bár nem tudjuk sem erőltetni, sem sürgetni a kialakulását, helyette – vállalati compliance oldalról – azzal tehetünk a legtöbbet érte, hogy folyamatosan bíztatjuk és bátorítjuk a munkavállalókat a véleményük megosztására. Bevett gyakorlat, hogy a munkavállalót az új munkahelyre való belépésekor majdhogynem megsorozzák a szokásos „orientációs”, illetve „kezdőcsomagos” tréningekkel az adott munkáltató történetétől kezdve az irodai ergonómián át egészen a belépési és kilépési szabályok részletes ismertetéséig. Nem szándékom még csak utalni sem arra, hogy a munkavállalókat ne oktassuk, hiszen – már csak az oktatást, mint a compliance egyik leghangsúlyosabb ágát tekintve is – rendkívül fontos, hogy az új munkavállaló megismerje a rá irányadó szabályokat annak érdekében, hogy a vállalat minimalizálni tudja az e szabályok ismeretének hiányából eredő kockázatokat.
Ehelyütt pusztán azt érdemes megjegyezni, hogy a belépő munkavállaló a számára leadott ismeretanyagból – akár tudattalanul, akár tudatosan – minden olyan információt ki fog szűrni, amire szerinte abban a helyzetben nincs szüksége. Emiatt lehetséges, hogy míg pl. a beszerzésen dolgozó munkatársak 90 %-a azonnal megjegyzi a számlakiállítási és számlabefogadási szabályokat, addig az IT részlegen ugyanez az arány még a 25 %-ot sem éri el.
A leírtakra tekintettel a speak-up culture témában készült oktatási anyagot nem javasolt azonnal a munkavállaló belépésekor megismertetni vele, hanem érdemes pl. egy vagy két hetet várni, és azt követően átadni, majd évente legalább egyszer ismétlő előadás keretein belül újra leoktatni.
Külön megjegyzést érdemel a speak-up culture compliance-en belüli fontossága, mivel a vállalati compliance egyik legalapvetőbb célkitűzése a vállalaton belüli, azaz a munkavállalók, kollégák közötti bizalom kialakítása, illetve megerősítése, hiszen akkor merünk kérdezni, jelezni vagy szólni, ha egy bizonyos bizalmi szint már kialakult. Tapasztalatok szerint e bizalom kialakításában a munkavállalók véleménynyilvánításra való bátorításának döntő szerepe van, ezért érdemes lehet átgondolni az eddigi kommunikációs gyakorlatunkat.
A whistleblowing
A speak-up culture-rel szemben a whistleblowing már egy formális eljárásra és jól behatárolható problémákra utal. A whistleblowing a speak-up culture-hoz hasonlóan szintén nem terjedt még el széleskörben, ezért ennek is inkább az eredeti angol megfelelőjét, mint szó szerinti magyar fordítását használjuk.[2] A whistleblowing egyszerűen megfogalmazva a munkavégzés során tapasztalt, valamilyen valós vagy vélt jogellenes, károkozó vagy erkölcsileg kifogásolható magatartás, illetve visszaélés bejelentésére szolgáló eljárást jelent.
A whistleblowing a compliance egyik legfontosabb ágának tekinthető, mivel a vállalati működést sértő tevékenységek, eljárások, visszaélések minimalizálását, illetve kiiktatását szolgáló intézményről van szó. E visszaélések a leggyakrabban valamilyen korrupciós jellegű cselekmények, amelyeknek általában büntetőjogi vonzatuk is van, hiszen a korrupciós pénzmozgások sértik az állami érdekeket, lévén az ilyen pénzmozgások „láthatatlanok” a nemzeti adóhivatal számára, így bevétel (azaz adó) sem realizálható belőlük. Ezzel kapcsolatban érdemes említést tenni arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (U.S. Securities and Exchange Commission) jogosult pénzjutalomban részesíteni azt a bejelentőt (az ún. whistleblower-t), aki olyan új és alapvető fontosságú információt tár a hatóságok elé, amelynek eredményeként a bizottság több mint 1.000.000 $ összegű bírságot szab ki a jogsértés miatt. A jutalom a beszedett bírság összegének legalább 10, de legfeljebb 30 %-ában kerül meghatározásra.
A hazai szabályozást tekintve a legújabb nóvum az EU e tárgyban megalkotott ún. whistleblowing irányelve, azaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről. Irányelv lévén e jogi aktus közvetlenül nem alkalmazandó az EU tagállamaiban, helyette a tagállamoknak keletkeztetett jogalkotási, pontosabban átültetési kötelezettséget. A tagállamok számára előírt jogalkotási kötelezettség határideje 2021. december 17. napja volt, mely kötelezettségnek Magyarország e határidőig ugyan nem tett eleget, de végül 2023. május 25. napján kihirdetésre került az irányelv átültetését szolgáló, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény, azaz a whistleblowing törvény. Fontos kiemelni, hogy a törvény rendelkezései a kihirdetését követő hatvanadik napon lépnek hatályba, ami a kötelezetti kör felkészülési idejét tekintve szűkösnek mondható, azonban a visszaélésbejelentési rendszerünk kialakítása során már a whistleblowing irányelvhez és a whistleblowing törvényhez is tudunk nyúlni. A teljesség kedvéért azt is hozzá kell tenni, hogy az új whistleblowing törvény sajnos nem tud teljes körű, gyakorlati segítséget nyújtani számunkra.
Mindazonáltal azt is érdemes észben tartani, hogy a hiányzó gyakorlati jellegű hazai szabályozás ellenére is rendelkezésünkre állnak azok az ismeretek, amelyek egy hatékonyan működő visszaélésbejelentési rendszer kialakításához, fenntartásához és fejlesztéséhez szükségesek. A whistleblowing irányelv – mind a preambulumában, mind a rendelkező részében – pontos és kellően konkrét iránymutatásokat biztosít a számunkra, illetve egyes esetekben még példákat is felhoz. Ezt, valamint az Egyesült Államokban már kialakult gyakorlatot alapul véve a következő megállapításokra juthatunk:
A fentiekben leírtak mind hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy egy hatékony és biztonságos whistleblowing rendszert, illetve eljárást alakítsunk ki a vállalati compliance részeként, azonban még ekkor sem szabad megfeledkeznünk a visszaélésbejelentés egyik leglényegesebb mozzanatáról: a figyelemfelhívásról, melyet a leghatékonyabban a compliance oktatás során, illetve annak részeként tudunk megtenni. Ennek formáját és módját tekintve azonban már bátran hagyatkozhatunk a fantáziánkra, mivel a lényeg a mondanivaló minél hatékonyabb közlése.
[1] Szerző megjegyzése: tapasztalatok szerint az őszinte és nyílt kommunikáció egyik legnagyobb ellensége a formalizált eljárás követelménye, azaz elvárni, hogy az adott észrevételt írásban (pl. emailben) küldje el valakinek. Ebben az esetben a munkavállaló kétszer is meggondolja, hogy „ér-e ennyit” a dolog, amivel „sikeresen” lebeszéltük őt észrevételének megosztásáról.
[2] A „whistleblowing” szó szerinti fordításban „sípfújást” jelent, azonban leginkább a magyar „megkongatni a vészharangot” kifejezésre hasonlít a legjobban.
A Jobsgarden kutatása szerint a cégek 62 százaléka tervez foglalkozni a mesterséges intelligenciával a közeljövőben.
2024 első negyedévében 2779 új lakás épült, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Datahouse által közétett, legfrissebb adatok szerint idén áprilisban 10 402 új személyautót helyeztek forgalomba. Ez a tavaly áprilisi számokhoz képest jelentős, 21,4 százalékos növekedés – számolta ki pénteken közzétett elemzésében a Használtautó.hu. Az első 4 hónapban pedig 10,4 százalékos növekedéssel 42 075-tel több új személyautó közlekedik az utakon tették hozzá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!