Válságspirálban a kisvállalkozások (Felmérés)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Növekvő kintlévőségek, apadó árbevétel, átütemezett számlák és elhalasztott beruházások – több fronton támad a válság, az egymást erősítő hatásokat egyidejűleg érzékelik a hazai kisvállalkozások vezetői. A BellResearch friss pénzügyi kutatásában a cégek helyzetét és a válság hatásait vizsgálja.

A pénzügyi-gazdasági válság érzékenyen érintette a hazai üzleti szférát, ezen belül az alacsony tőkével és kevés tartalékkal működő mikro- és kkv-szegmenst. Pénzügyi felméréssorozatának új elemzésében a BellResearch az 1 milliárd forint alatti árbevételű mikrovállalkozások és kkv-k gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint pénzügyi igényeit és banki kapcsolatait elemezte, különös figyelmet fordítva a válság hatásainak vizsgálatára is.

A kutatás eredményei szerint a bevételek visszaesése mellett minden második cég számára problémát jelent az ügyfelek számának csökkenése és a költségek növekedése is. A sikeresen megtartott kliensek fizetési morálja is megingott, lévén ők is áldozatai a válságfolyamatoknak.

Mindezek miatt borúsabb jövőképet vetítenek maguk elé a cégek: míg egy évvel ezelőtt a vállalkozások negyede vélte úgy, hogy cége előtt fejlődési lehetőségek állnak, az idei évre az optimisták aránya 18 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 2008-ban még csak minden ötödik cég számított hanyatlásra, most viszont már a vállalkozások negyede visszaeséssel számol.

A vállalkozások kintlévőségei drasztikus mértékben nőttek, a BellResearch becslései szerint a tavalyi átlagos havi 2,9 millióról 4,1 millió forintra. A kintlévőségeket a cégek leggyakrabban hosszabb fizetési határidőkkel, a számlák átütemezésével és tagi kölcsön bevonásával próbálják kompenzálni, de nem ritkák más megoldások sem, például minden hatodik vállalkozás hitelfelvétellel pótolja a hiányzó tőkét.

A válságkezelés kapcsán azonban nem elegendő csupán a kintlévőségekre koncentrálni, összehangolt, gondosan előkészített intézkedések sorozatára van szükség. Legtöbbször (minden második cégnél) a működési költségek csökkentése kerül fókuszba, amit sokan (közel 40 százalék) a beruházások elhalasztásával egészítenek ki. A hosszú távú üzletmenetet meghatározó stratégia részét képezheti a „”fapados”” megoldások bevezetése: tízből három cég (28 százalék) olcsóbb megoldásokat ajánl ügyfelei számára. Noha a válság hatásai mára gyakorlatilag valamennyi vizsgált céget elérték, a kutatás eredményei szerint korántsem tekinthető mindegyikük felkészültnek. A megkérdezett cégek pénzügyi döntéshozóinak negyede nem tudott vagy nem kívánt megnevezni olyan válságkezelő lépést, amelyet megtesznek vagy megtennének.

Az eredmények forrása

A közölt adatok a BellResearch „”A mikrovállalkozások és a kkv-k pénzügyi igényei”” című kutatásából származnak, melynek célja az 1 mrd Ft alatti árbevételű vállalati szegmens gazdasági-pénzügyi helyzetének, finanszírozási megoldásainak és igényeinek feltárása, illetve a válságészlelés és a válsághatások feltérképezése. Az adatfelvétel során 1039 darab hazai vállalkozás diszproporcionálisan rétegzett mintáján, a cég pénzügyekben illetékes döntéshozójával készült telefonos interjú 2009 októberében. A teljes minta hibája 95%-os megbízhatósági szint mellett legfeljebb +/-3,04%, az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vizsgált célcsoportra árbevétel, ágazat és régió szerint.

Forrás: Portfolio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.