Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Minimális erősödéssel reagált a forint arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjén, illetve hogy a kamatfolyosó felső szélét 19,5 százalékról 18,5 százalékra csökkentették, miközben alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
Minimális erősödéssel reagált a forint arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjén, illetve hogy a kamatfolyosó felső szélét 19,5 százalékról 18,5 százalékra csökkentették, miközben alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
Röviddel 14.15 óra előtt az euró jegyzése 372,91 forintra mérséklődött a kamatdöntés bejelentését megelőző 372,98 forintról. A frank jegyzése 380,38 forintól 380,31 forintra, a dolláré pedig 341,31 forintról 341,05 forintra változott.
Nem változtatott a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén, tovább szűkítette ugyanakkor a kamatfolyosót. A döntéssel a kamatfolyosó felső széle 19,5 százalékról 100 bázisponttal, 18,5 százalékra csökkent. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
A monetáris tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében az eddiginél 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében, amelyet a keddi kamatdöntő ülést követően tett közzé a honlapján. A kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 17 százalékról 16 százalékra csökkenti szerdai hatállyal – döntött a testület.
A tanács határozatát azzal indokolta: megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank folytassa a kamatkörnyezet normalizációját. A naponta szervezett jegybanki egynapos betéti tender kamata – amelyet irányadónak tart a piac – jelenleg 17 százalék. A keddi döntések alapján arra lehet számítani, hogy szerdán már 16 százalékon hirdeti meg a tendert az MNB.
A monetáris tanács közleményében leszögezte, hogy az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, a kamatfolyosót azonban tovább szűkítette, felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát 19,5 százalékról 100 bázisponttal, 18,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét, az egynapos jegybanki betét kamatát változatlanul 12,5 százalékon hagyta.
(MTI)
Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
