Változhat az új lakás ára építés közben?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mostanában gyakran halljuk, hogy perek, jogviták sokaságára lehet számítani az építőiparban amiatt, hogy idén is nagymértékben drágultak az építési anyagok, illetve egyre több pénzbe kerül a munkaerő és a háttérszolgáltatások megfizetése. A legtöbb vállalkozó ugyanis 5-7 százalékos árnövekedéssel számolva alakította ki fix vállalási árait, ám eközben átlagosan 25 százalékos, de sok esetben még nagyobb mértékű költségnövekedés következett be. Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben jogosult-e a vállalkozó a vállalkozói díjat módosítani? A KCG Partners Ügyvédi Társulás erre kíván választ adni.
Főszabály szerint a szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják; egyoldalúan kizárólag akkor módosíthatja valamelyik fél a szerződést, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a felek a vállalkozói szerződésben az árváltozás kérdését elmulasztották szabályozni, úgy jogszabály alapján van-e a feleknek jogosultsága és ha igen, akkor milyen feltételekkel arra, hogy rögzített vállalkozói díj módosítása iránti igényüket érvényesítsék.
Fontos tudni, hogy a hatályos Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad az érvényes szerződés bíróság általi módosítására, ezzel érvényesítve a „clausularebus sic stantibus” elvét, vagyis a „dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradékot”, amely a szerződési jogban a szerződésben beállott alapvető változásokra utal. A bíróság általi szerződésmódosításnak azonban szigorú feltételei és korlátai vannak – fejti ki Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partner Ügyvédi Társulás szakértője.
Az általános szabály az, hogy a felek közötti jogvita esetén a szerződés tartalmától a bíróság sem térhet el. Az érvényes szerződés tartalma a felek egymás közötti viszonyában olyan, mintha jogszabály lenne, a bíróságot tehát köti a szerződés, azt hivatalból nem módosíthatja. A bírói szerződésmódosítás törvényileg csak szűk körben biztosított a Ptk. által, amely kimondja, hogy bármelyik fél kérheti a szerződés bírósági módosítását, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követőenelőállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
A fentiek alapján jól látható, hogy
- A bíróság a szerződést kizárólag valamelyik fél kifejezett kérelmére módosíthatja; fel sem merülhet, hogy a bíróság a szerződés tartalmát – függetlenül attól, hogy azt helyesnek, méltányosnak tartja vagy sem – hivatalból felülvizsgálja és megváltoztassa. A jogalakító döntéshez kifejezetten erre irányuló kereset szükséges.
- A felek közötti között tartós jogviszonyt hoz létre a szerződés. A tartós jogviszony szempontjából nem a szerződéstípus a meghatározó. Akivitelezési szerződés is lehet tartós jogviszony, ha az a felek magatartását, jogait és kötelezettségeit egymás iránt hosszabb időre megszabja.
Egy irányadó bírósági határozat kimondja, hogy egy kivitelezési szerződés által létrehozott tartós jogviszony esetében, a szerződés megkötésekor nem volt előrelátható a gazdasági viszonyok megváltozása, köztük a nagymértékű inflációs hatás és a nyersanyagárak emelkedése. A kivitelezési szerződésben kikötött átalánydíj pedig nem tette lehetővé a kötelezett részére a szerződés teljesítését. A bíróság indokolása szerint a szerződés bíróság általi módosításának célja a szolgáltatás és ellenszolgáltatás valóságos egyensúlya a szerződés teljesítése során is fenntartható legyen.
- A szerződésmódosítás feltétele továbbá az is, hogya szerződés megkötését követőenkövetkezzen be valamely új körülmény, és ezzel okozatiösszefüggésben álljon elő olyan helyzet, amely a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése esetén a fél lényeges jogi érdekét sérti.
Nem kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását az a szerződő fél, akinek a körülmények változásával a szerződéskötéskor számolnia kellett (a körülmény előrelátható volt),vagy az a rendes üzleti kockázatába tartozik, továbbá az sem, aki a változásokat maga idézte elő. A gazdasági élet szereplőinek maguknak kell felmérniük a szerződéskötéssel együtt járó üzleti kockázatot, amelynek bírói csökkentésére a törvény szerint nincs lehetőség – magyarázza az ügyvéd.
A bírói gyakorlat több esetben úgy foglalt állást, hogy a piaci viszonyok között a gazdasági körülmények akár drasztikus megváltozása az üzleti kockázat része, amely a szerződési jogi kapcsolatok tartalmát nem változtatja meg. A megváltozott piaci viszonyok miatt kialakult érdeksérelem csak szerződési jogi eszközök igénybevételével orvosolható.
[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]
A bíróság hangsúlyozza azt is, hogy alapvetően mindkét félérdekeinek az összevetése szükséges, ezáltal teremtve meg az egyensúlyt a szolgáltatás- ellenszolgáltatás között. Fontos tartalmi korlátja a szerződés bíróság általi módosításnak, hogy egy fél jogi érdeke se sérüljön.
Összegezve elmondható, hogy a nyersanyagárak emelkedése az építőiparban a szerződések nagy számát érinti. Nem várható, hogy a bíróság minden esetben és feltétel nélkül helyt ad a kivitelező vállalkozók ebből fakadó, jogi úton érvényesíteni kívánt igényének. A fent felvázolt főbb feltételek és a szerződéses jogviszony egyedi feltételeinek figyelembevétele esetén a bíróság azonban orvosolhatja a kivitelező vállalkozókat ért hátrányos következményeket – mondta Kamocsay-Berta Eszter.