Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet az eljárási garanciákról az Európai Bizottság és a GVH eljárása során.
A versenyhatóság kifogásainak megismerése
Az érem másik oldala. Az előbbiekben azt jártuk körbe, hogy az uniós, illetve magyar versenyhatóságokat milyen széles körű vizsgálat jogosítványok illetik meg. A fegyverek egyenlősége elve mentén lehet azt mondani, hogy minél szélesebb körben kutakodhat egy hatóság, annál jobban kell, hogy az ügyfelet megillető garanciák is érvényesüljenek. Ugyan a Bizottság és a GVH két külön eljárási rezsim alapján működik, a főbb alapelvi kérdésekben egyező a szabályozás. Az alábbiakban elsőként az uniós szabályokat ismertetjük, azt követőn a magyar jogot csak röviden, az eltéréseket hangsúlyozva mutatjuk be.
A „vád” megismerése. Az eljárás alá vont vállalkozás szempontjából elsődleges fontosságú, hogy legyen lehetősége az eljárás kezdetén megtudni, hogy miért folyik vele szemben az eljárás. Az előző fejezetben már ismertettük, hogy ennek megfelelően milyen módon, milyen indokolás mellett kapja meg az eljárás alá vont a Bizottság eljárásindító határozatát, illetve a GVH végzését. Az eljárás egy későbbi szakaszában az ügyfél még részletesebb módon is megismerheti a versenyhatóság kifogásait (kifogásközlés, illetve előzetes álláspont), illetve az a mögött álló bizonyítékokat (iratbetekintés).
A Bizottság kifogásközlése
A hivatalos eljárás megkezdésével általában együtt jár a kifogásközlő nyilatkozat (közismert rövidítéssel: SO, statement of objections) megküldése az ügyfél részére. Erre akkor kerül sor, ha jogsértést megállapító, bírságot kiszabó, ideiglenes intézkedést elrendelő, eljárási bírságot kiszabó, vagy éppen csoportmentesség kedvezményét megvonó határozat meghozatalára készül a Bizottság. Az SO kiadására a tényfeltárás lezárultát követően kerül sor. Bíróság előtti megtámadására nincsen lehetőség.
Az SO a védelem felkészülését lehetővé téve tartalmazza a Bizottság tudomására jutott főbb tényeket, az ezekből levont jogi megállapításokat és szükség esetén a bírság kiszabásánál szerepet játszó tényezőket. A nyilatkozat tartalmazza azon dokumentumok listáját is, amelyek a Bizottság rendelkezésre állnak (megjelölve azokat, amelyekbe a vállalkozás betekintést is nyerhet). A Bizottság végső határozatát csak a kifogásoló nyilatkozatban ismertetett lényeges tényekre alapozva hozhatja meg. A Bizottság a legjobb gyakorlatok közleményében azt is vállalja, hogy a SO ki fog térni a bírságolás kapcsán is a legfőbb kérdésekre, így különösen a számítás alapjául vett, jogsértéssel érintett piacra, az ott realizált forgalomra, az érintett időszakra és a bírság mértékét befolyásoló egyéb főbb szempontokra, de összeget nem jelez előre az SO.
Ha az eljárás későbbi szakaszaiban – például a meghallgatás során – új, lényeges információ kerül napvilágra, akkor a Bizottság újabb kifogásoló nyilatkozatot bocsát ki, amennyiben újabb kifogás megfogalmazása szükséges. Amennyiben csak új tények kerülnek napvilágra, amelyek egy már korábban megfogalmazott „vádat” támasztanak alá, akkor ezt a Bizottság tényközlő levél (letter of facts) formájában küldi meg a címzett vállalkozásoknak, egyben elmagyarázva, hogy miként használná fel ezeket a Bizottság.[1] Arra is ügyelnie kell a Bizottságnak, hogy ha egy dokumentumot szerepeltet a tényállásban, de az SO jogi értékelésében nem von le ebből semmilyen következtetést, akkor ez a dokumentum nem szerepelhet a későbbi határozatban megállapított jogsértés bizonyítékaként.[2]
A 101. cikk kapcsán már említett német bankok ügyben[3] a Törvényszék szerint a Bizottság megsértette a vállalkozások védekezéshez való jogát, amikor olyan dokumentumra is támaszkodott, amelybe nem tekinthettek be az eljárás alá vont vállalkozások. A vállalkozások ugyanis nem láthatták a többiek SO-ra adott észrevételeit, ahol is az egyik bank elismerte a díjjal kapcsolatos megállapodást. Ennek következtében ezen irat mellőzendő volt mint bizonyíték.
Az sem kizárt, hogy egy ügyben több SO szülessen: a Microsoft elleni, 102. cikk megsértése miatti eljárásban a Bizottság az ötéves vizsgálódás során három kifogásközlést is küldött az amerikai cégnek.[4]
Az SO már nem egy főigazgatóságon belüli munkaanyag, azt a versenyügyi biztos írja alá, azt követően, hogy beszerezte a Jogi Szolgálat és a Bizottság elnökének hozzájárulását (a tervezetre a többi főigazgatóság is tehet észrevételt). Az SO-t a vállalkozásnak, egész pontosan a vállalkozás-csoport azon egyes tagjainak küldik meg, amelyek jogi felelőssége megállapítható lesz. A külföldi vállalkozásoknak elsősorban az EGT területén működő leányvállalatuk postai címére küldik meg az SO-t, amennyiben ebbe beleegyezik a címzett. Ellenkező esetben közvetlenül külföldre postázzák azt. Ahogyan említettük korábban, a SO betekinthető változatát megkapja a panaszos is. Harmadik érintett vállalkozások legtöbbször egy ügy-összefoglalót kapnak, kivételesen ők is megkaphatják az SO-t. Végül, az SO-t megkapják az ECN tag-hatóságai is.
A versenytanács előzetes álláspontja
A magyar jogban az SO-nak az eljáró versenytanács által kibocsátott előzetes álláspont (gyakorlatilag egy határozat-tervezet) a megfelelője. A kettős szervezeti tagoltság miatt nálunk születik egy másik, hasonló dokumentum is, a vizsgálók jelentése, ami szintén az akta részét képezi. Ideális esetben a két dokumentum jelentősen hasonlít egymáshoz, de az eljáró versenytanács megteheti, hogy nem követi a vizsgálati jelentésben foglaltakat. Kivételesen az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldése előtt megküldheti az ügyfeleknek a vizsgáló jelentését észrevételezés, illetve nyilatkozattétel céljából.
Előzetes álláspont megszövegezésére akkor kerül sor, ha a GVH „támadólag” lép fel. Ha a versenytanács megszüntetni tervezi az eljárást, vagy a magatartás jogszerűségét deklarálná (vagy összefonódás vizsgálata esetén nem kerül tiltás kilátásba helyezésre), ez esetekben nem születik előzetes álláspont. Az előzetes álláspont tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését.
Brüsszeli iratbetekintés
A kifogásközlést követően megnyíló iratbetekintési jog sokáig nem került szabályozásra, csupán a Bizottság e téren folytatott, „természetes jogérzet” alapján folytatott gyakorlata, illetve a bírói esetjog tette lehetővé. Jelenleg a bizottsági rendelet tartalmazza az iratbetekintés szabályait. Az SO megküldése után megnyíló iratbetekintés célja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás megismerje, milyen bizonyítékok alapján gyanúsítják antitröszt jogsértés elkövetésével. Az iratbetekintés leggyakoribb formája, hogy az eljárás alá vont vállalkozás CD-Romon/DVD-n megkapja az ügy összes betekinthető iratát.
Nem lehet azonban minden dokumentumba betekinteni. Nem lehet hozzáférni
Eleve nem is része az aktának az ügy során a Bizottsághoz került, de az eljárás tárgyához nem tartozó iratok (ezek visszaküldésre kerülnek), illetve az ügyvéd-ügyfél kommunikáció körébe eső iratok.
Nem tartoznak a betekinthető iratok közé a más eljárás alá vontak SO-ra adott válaszai, a Bizottság azonban dönthet úgy, hogy – a védekezési jog gyakorlása érdekében – azokat, vagy az azokból készített kivonatot megossza a többi ügyféllel is.
Sajátosan alakul az engedékenységi kérelem kapcsán szóban tett társasági nyilatkozat megismerhetősége: ezt (az erről készült jegyzőkönyvet) csak a Versenypolitikai Főigazgatóságon lehet megtekinteni, arról csak feljegyzés készíthető, lemásolni nem szabad.
Különösen ökonometrikus elemzések esetében kerül sor az ún. adatszobás betekintésre. Ennek az a lényege, hogy bizonyos üzleti titoknak minősülő adatokhoz, számításokhoz hozzáférést enged a Bizottság, de csak az ügyfél ügyvédjének és közgazdasági tanácsadójának. Az adatok nem másolhatók, csak megismerhetők (elsősorban abból a célból, hogy a Bizottság számításai, következtetései ellenőrizhetők legyenek), az ügyféllel nem megoszthatók, de a védekezési jog gyakorlása során lehet rájuk hivatkozni. A meghallgatást vezető tisztviselő más üzleti titkok esetében is dönthet ilyen fajta korlátozott betekintés mellett.
A később bemutatásra kerülő, aktív együttműködéssel zajló eljárások közül a kötelezettségvállalással záródó ügyeknél nincs iratbetekintési jog, a tárgyalásos egyezség esetében van, de korlátozottabb körben.
Üzleti titok és bizalmas adatok védelme
Az iratbetekintés szabályairól külön közlemény szól, ezen felül a legjobb gyakorlatok közleménye is kitér a bizalmas információk eljárás alá vontak közötti cseréjét megkönnyítő eljárásokra.[5] Az iratbetekintés intézményéhez szorosan kötődő, egyaránt a tanácsi és bizottsági eljárási rendeletekben szabályozott kérdéskör a titokvédelmi szabályok érvényesülése, hiszen az eljárás lényegét általában ilyen jellegű információk adják. Mind a bizottsági, mind a GVH eljárásban sok idő megy el azzal, hogy megfelelő egyensúlyt találjanak két törvényes érdek védelme között: az eljárás alá vontak védekezéshez való joga azt diktálja, hogy minden, a jogsértés létét bizonyító vagy azt cáfoló irathoz hozzáférhessenek, ugyanakkor az üzleti titok, egyéb bizalmas adat védelme is szükséges. Fontos, hogy konfliktus esetén egyedi mérlegelésnek van helye azzal, hogy a jogsértés bizonyításához (illetve a védekezéshez) erősebb lesz, mint a bizalmas adat védelméhez fűződő magánérdek. Az más kérdés, hogy az ügyfél által megismert bizalmas adat nem lesz közzétéve a határozat nyilvános változatában.
Üzleti titoknak minősül különösen egy bizonyos termékkörhöz kötődő éves forgalom, piaci részesedés, árpolitika, költségek, gyártáshoz kapcsolódó know-how, beszállítók listája, marketing stratégia stb.). Az üzleti titoknak nem minősülő bizalmas adat kötődhet egy vállalkozáshoz vagy egy természetes személyhez. Ilyenre példa lehet egy beszállító által kifejtett vélemény, melynek megismerése esetén az joggal tarthatna pl. egy erőfölényes eljárás alá vont vállalkozás megtorlásától. A jogsértésben érintett személyek nevét és pozícióját nem tekinti bizalmas adatnak a Bizottság. A korábban titoknak minősülő adat kétféleképpen veszítheti el ezt a védett státuszát: ha az a vállalkozáson kívül már ismertté vált, vagy az idő múlásával veszíti el érzékenységét. Főszabályként az öt évet tekinti a Bizottság a határvonalnak, ezen túl a piaci részesedések, forgalmak, stb. betekinthető adatok lesznek.
A titokvédelmet kérő személy pontosan meg kell hogy nevezze a bizalmasan kezelendő információt, kérését indokolnia kell, és egyben betekinthető változatot is elő kell terjesztenie. Ha a megszabott határidőre nem felel meg ezen elvárásoknak a vállalkozás, a bizottsági rendelet szerint a Bizottság eltekinthet a kért információ bizalmas kezelésétől.[6]
Az iratbetekintés szabályairól külön közlemény szól, ezen felül a legjobb gyakorlatok közleménye is kitér a bizalmas információk eljárás alá vontak közötti cseréjét megkönnyítő eljárásokra. Egyfelől felveti, hogy a bizalmas adat kérhető a titokgazda vállalkozástól is, továbbá szól a „titokszoba” lehetőségéről, melyet jellemzően a „more economic approach” keretében mind gyakoribb ökonometriai elemzésekhez használt mennyiségi adatokhoz való hozzáférés érdekében alakítottak ki.
Ha nézeteltérés alakul ki a titokgazda és a Bizottság között egy bizonyos adat minősítése, kezelése kapcsán, a meghallgatást vezető tisztviselő fog döntést hozni a kérdésben, amely a Törvényszék előtt felülvizsgálható. A rosszhiszemű joggyakorlást a Bizottság az érdemi bírság kiszabásakor súlyosító körülményként figyelembe veheti.
A bizalmas adatok titkos kezelése természetesen nem akadályozza meg a Bizottság határozatait felülvizsgáló Bíróságot, hogy a teljes aktát áttanulmányozza.
Az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés
Az előbbiekben leírt iratbetekintési eljárás kifejezetten versenyjogspecifikus, megkülönböztetendő az uniós intézményeknél tárolt dokumentumok megismerhetőségére vonatkozó általános szabályoktól. A hidrogén-peroxid-kartell eljáráshoz kötődő iratbetekintési vita kapcsán született ítéletében a Törvényszék rámutatott, hogy az uniós intézmények megtagadhatják a tőlük kért dokumentumokhoz való hozzáférést, de azt főszabály szerint indokolniuk kell a 1049/2001/EK rendelet 4. cikkébe foglalt releváns kivételi szabályhoz fűzött indokolással, mint például a jogi személyek kereskedelmi érdekeinek védelmével. Adott esetben a bíróság úgy ítélte meg, hogy az iratok tartalomjegyzéke, amelybe a kártérítésért Németországban perlekedő vállalkozás a betekintést kérelmezte, nem tartozik bele az eljárás alá vont vállalkozások kereskedelmi érdekeinek a körébe, azok hozzáférhetővé tétele nem jelentené azt, hogy a vállalkozások üzleti kapcsolatai, termékeinek árai, költségszerkezetük vagy hasonló körülmények nyilvánosságra kerülnének.
Engedékenységet védő korlátozások
A tagállami bíróságok előtti jogalkalmazás, illetve ehhez kötődően a versenyhatóságnak információkat szolgáltató, „bűnbánó” engedékenységi kérelmezők szempontjából is fontos az iratbetekintés, még pontosabban az iratokhoz való hozzáférés kérdésköre. A bizottsági rendelet 15. cikke szerint, hogy a Bizottság a 101. és 102. cikkek megsértésének bizonyításához szükséges iratokat kiadhatja, illetve azok bírói eljárás során felhasználhatók. A Pfeiderer ügyet, illetve a tagállami szint miatt releváns irányelvi, illetve magyar jogi rendelkezéseket a tagállami bíróságokról szóló fejezeteben ismertetjük.
Iratbetekintés a GVH előtt. Az ügyfelet (tehát nem a bejelentőt, egyéb érdekelteket) megillető iratbetekintés lehetősége teszi lehetővé a nyilatkozattételi és jogorvoslati jogok gyakorlását. Az iratbetekintés szabályait a Tpvt. tartalmazza, a GVH saját gyakorlatáról egy tájékoztatót is kiadott.[7]
Iratbetekintésre nálunk is csak az eljárás második felében kerül sor. Az előzetes álláspont – illetve ha ezt megelőzően megküldi a vizsgálati jelentést, akkor ennek – megküldésével egyidejűleg az eljáró versenytanács értesíti az ügyfelet az iratbetekintési jog megnyíltáról. Kivételesen, akár még a vizsgálati szakban is sor kerülhet betekintésre, ha az eljárás eredményességét az nem veszélyezteti és az eljáró versenytanács azt engedélyezi (ez inkább együgyfeles eljárások esetében reális lehetőség). Ettől függetlenül is be lehet tekinteni abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati jog gyakorlásához feltétlenül szükséges.
Az eljárás betekinthető iratait oly módon is meg lehet ismerni, hogy az ügyfél azt nem a GVH-tól kapja meg: a GVH ugyanis az említett tájékoztatóban arra kéri az ügyfelek jogi képviselőit, hogy a többügyfeles versenyfelügyeleti eljárásokban a betekinthető beadványaik másolatát lehetőség szerint küldjék meg a többi ügyfél jogi képviselőinek is, és ennek megtörténtét jelezzék beadványaikban (ezt rutinszerűen az előzetes állsápontra adott válaszok kapcsán teszik a vállalkozások ügyvédei).
Az iratbetekintés a bizottságinál is modernebb keretek között történik, online formában, ún. virtuális adatszobán keresztül. Ily módon az ügyben keletkezett, korlátozottan megismerhető adatokat nem tartalmazó iratoknak az 50 MB adatmennyiséget nem meghaladó méretű, pdf formátumú elektronikus másolatai érhetőek el. Ez azért is kifejezetten ügyfélbarát megoldás, mert nem kell személyesen, idősávot egyeztetve megjelenni a GVH épületében továbbá több ügyfél egyszerre is gyakorolhatja e jogát. Online iratbetekintés során a jogosult az egyes iratokat megtekintheti, azokról saját célra feljegyzést készíthet, valamint vízjellel ellátott példányban letöltheti és kinyomtathatja őket saját eszközével. Az online iratbetekintésről betekintési napló készül, amely tartalmazza, hogy a nevével és ügyfélkapuhoz használt email címével azonosított iratbetekintő felhasználó mikor lépett be a virtuális adatszobába, és annak használata során mely iratokat tekintette meg.
A hagyományos, személyes iratbetekintés lehetősége technikai probléma esetén, illetve korlátozottan megismerhető adatok esetében áll fenn. Személyes iratbetekintés során illeték megfizetése mellett másolatot lehet kérni az iratokról, illetve saját eszközzel (szkenner, fényképezőgép vagy telefon segítségével) digitális másolat, illetve feljegyzés készíthető. A személyes iratbetekintésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza, hogy ki, melyik ügy irataiba tekintett be, és mely iratokról készített (készíttetett) másolatot, vagy kért fénymásolatot, CD másolatot, vagy kért hitelesítést.
Üzleti és egyéb titok védelme
A Tpvt. által használt legszélesebb fogalom a korlátozottan megismerhető adat. Ide tartozik – a közérdekből nyilvános adat kivételével – a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy külön törvény által védett egyéb (pl. üzleti) titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során a Tpvt. szerint korlátozott (pl. az engedékenységi nyilatkozat).
A Tptv. felhatalmazza a GVH-t, hogy megismerje és kezelje:
A GVH a tudomására jutott titkot köteles megőrizni, így azt korlátozottan megismerhető adatként kezeli, ami azzal jár, hogy a titkot tartalmazó iratba való betekintés és az azokról történő másolat- vagy feljegyzéskészítés korlátozott. A döntéseket úgy kell megszövegezni, hogy ne tartalmazzanak olyan korlátozottan megismerhető adatot, amelyet a döntés címzettje, illetve az iratbetekintésre jogosult a Tpvt. szerint nem ismerhet meg.
Üzleti titoknak az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ütvtv.) 1. § (1) bekezdése alapján az a tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás minősül, amely
a) a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik,
b) ennélfogva vagyoni értékkel bír,
c) titkos (azaz egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető) és
d) amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
Ez alapján nem minősül például üzleti titoknak a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok, mint pl. a nettó árbevétel, a tulajdonos kilétére vonatkozó adatok, az éves beszámoló üzleti jelentés része.
A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kötelezheti az adat jogosultját olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ilyenkor a pontos számadatok intervallumok megadásával helyettesíthetők, piaci részesedések esetében 5%-os intervallumok megjelölésével [pl. 3%-os részesedés esetében (0-5%)].
Az üzleti titokként való kezelés feltétele, hogy az adatot szolgáltató személy egyidejűleg pontosan megjelölje az üzleti titokként kezelendő adatot és az egyes adatok tekintetében külön-külön ennek indokait. Az üzleti titokra vonatkozó nyilatkozat beérkezésétől kezdődően a GVH az érintett iratot, adatot korlátozottan megismerhető adatként kezeli egésze Ütvtv. alapján valóban üzleti titoknak minősülnek-e. Amennyiben az üzleti titokként minősülés törvényi követelményei nem teljesülnek, a védett adatként kezelést megszünteti, mely végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
A törvény szabályait értelmező tájékoztatót az üzleti titok kapcsán is adott ki a versenyhivatal.[8]
Uniós mintára nálunk ismert az „adatszobás” iratbetekintést, amikor bizonyos védett adatot csak az ügyfél ügyvédje ismerhet meg.
Korlátozottan betekinthetőknek minősülnek a sajátos együttműködési eljárások során keletkezett egyes kulcsdokumentumok. Ilyen pl. a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti engedékenységi kérelem, illetve az egyezségi eljárásban előterjesztett kérelem. Ezekbe az iratbetkintés megnyíltát követően is csak az ügyfél tekinthet be azzal, hogy az engedékenységi nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés készíthető.
(A részlet szerzője: Tóth Tihamér)
[1] T-191/98, T-212/98-T-214/98. egyesített ügyek, Atlantic Container Line AB és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága, ítélet, ECLI:EU:T:2003:245, 171., 287. pont.
[2] C-89/85., C-104/85., C-114/85., C-116/85., C-117/85., C-125/85., C-126/85., C-127/85., C-128/85. és C-129/85. egyesített ügyek, A. Ahlström Osakeyhtiö és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága, végzés, ECLI:EU:C:1994:12., 153. pont.
[3] T-44/02 OP., T-54/02 OP., T-56/02 OP., T-60/02 OP. és T-61/02 OP. egyesített ügyek, Dresdner Bank AG és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága, ítélet, ECLI:EU:T:2006:271, 159–160. pont.
[4] COMP/C-3/37.792. 2004. március 24-i határozat.
[5] Bizottsági közlemény az EK Szerződés 81. és 82. cikke, az EGT-megállapodás 53., 54. és 57. cikke, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokban a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól (HL C 325, 2005.12.22., 7. o). A Bizottság közleménye az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatokról (2011/C 308/06).
[6] A Bizottság 2004. április 7-i 773/2004/EK rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról, HL 2004. L123/18, 81. o.
[7] Tájékoztató az ügyfelek iratbetekintési jogának a versenyfelügyeleti eljárás versenytanácsi szakaszában való gyakorlásáról. https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/szakmai_felhasznaloknak/tajekoztatok/iratbetekintesi_tajekoztato_2018_20181129&inline=true. Letöltés ideje: 2020. október 2.
[8] Tájékoztató az üzleti titokra vonatkozó nyilatkozatokról és a titokmentes iratok benyújtásáról, elérhető: https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/szakmai_felhasznaloknak/tajekoztatok/szakmai_felhasznaloknak_ut_tajekoztato_2018_11_15&inline=true. Letöltés ideje: 2020. október 2.
