Átirányítás

Munkaügy

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

A 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről lehetővé teszi a dolgozó átirányítását – más telephelyre – az 53. § alapján, évente összesen 44 munkanapra, azaz 352 órára. Jelen esetben a két munkavégzés helye között sajnos a tömegközlekedéssel való munkába járás nem oldható meg. Ha a munkavállaló átirányításra kerül – a tömegközlekedéssel nem megközelíthető – másik telephelyre, kötelezhető-e a saját gépkocsijával való munkába járásra? Ha saját gépkocsijával jár, akkor kiküldetési rendelvényen elszámoltathatja-e a dolgozó a megtett távolságot, vagy csak a munkába járás címén járó 9 Forint/ kilométert? Valamint ebben az esetben az utazás ideje beleszámít a munkaidejébe?

Munkaügy

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Pénztárosként dolgozom egy áruházban, azonban ennek ellenére, hogy azt mondták, főleg pénztárosnak leszek felvéve, és néha kell csak eladói feladatokat ellátnom, mégis rendszeresen a vevőket is ki kell szolgálnom, sőt, a heti munkaidőm felében ezt kell tennem. A kérdésem, hogy erre a munkáltatónak lehetősége van? Én úgy gondolom, ezzel a gyakorlattal visszaél a munkáltatói jogkörével.

Munkaügy

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

A Munka Törvénykönyve alapján egy munkavállalót egy évben 44 munkanapra lehet átirányítani. A szabadságon töltött napok száma beleszámít az átirányítási munkanapokba, azaz a 44 munkanapba?