Építési telek vagy sem?

Az alábbi, általános forgalmi adó témakörbe tartozó kérdésben kérjük szíves állásfoglalásukat:

Eladó és vevő ingatlan értékesítésről kötött Adásvételi szerződést. Az adásvétel tárgyát képező ingatlan a tulajdoni lap szerint „kivett, telephely”. A vételár 30 napos fizetési határidőt tartalmazó számla kiegyenlítéseként kerül megfizetésre, ennek a feltételnek a megvalósulásával Eladó a tulajdonjog bejegyzési engedélyt kiadja és a tulajdonjog bejegyzésre kerül.
Az ingatlant az illetékes önkormányzat műszaki osztálya beépítésre szánt területként tartja nyilván. A helyi építésügyi hatóság mintegy húsz évvel ezelőtt az ingatlanra betonüzem létesítésére vonatkozó építési engedélyt adott ki, majd az ingatlanon egy betonüzem létesült.
A Vevő a betonüzem létesítmény fenntartásában nem érdekelt, mellyel összefüggésben a Felek az adásvételi szerződésben megállapodtak abban is, hogy 2018. december 31. napjáig az Eladó az ingatlanon található betonüzemet saját költségén a térbeton betonfelületig lebontja, a lebontott anyagokat elszállítja, az ingatlant kiüríti és a terepet rendezi. A Felek a szerződésben rögzítették azt is, hogy a betonüzem berendezései az ingatlanon oldható módon vannak felszerelve, leszerelhetőek, nem képezik az adásvétel tárgyát, azok az Eladó tulajdonában maradnak. Így az ingatlan – a lebontásig terjedő átmeneti időt nem tekintve – gyakorlatilag végülis telekingatlanként kerül értékesítésre, a rajta jelenleg lévő felépítmény lebontásra kerül a jelzett határidőben.

A kérdés az, hogy az adásvétel tárgya így az áfa törvény értelmezésében
• építési teleknek minősül-e, azaz áfá-val terhelt és az egyenes adózás hatálya alá tartozik,
• vagy az általános forgalmi adó törvény 86. § 1) bekezdés j) vagy k) pontja alá tartozik, s ez utóbbi esetben – mivel az Eladó élt az Áfa törvény 88. §-ában említett választási jogával – a fordított adózás hatálya alá tartozik?

Válaszukat előre is köszönjük!