Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdéskörben kérem szíves segítségüket, ha lehet pontos jogszabályhelyekre való hivatkozással.

Társaságunk szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Tevékenységünk jellegéből adódóan, és a pandémia tapasztalata alapján is kiderült, hogy a szoftverfejlesztők kiválóan tudják végezni a munkájukat távmunkában (home office-ban) is. Mostanra eljutottunk odáig, hogy Magyarország határain belül, egyre nehezebb a mi elvárásainknak megfelelő programozókat találni, ezért szeretnénk megcélozni az Európai Unió országait is oly módon, hogy a közös nyelv az angol lenne, és a külföldi munkavállaló nem települne át Magyarországra, a munkavégzés helye nem a mi telephelyünk lenne, hanem az illető saját otthona, illetve országa. A kapcsolattartás módja on-line történne, Teams és egyéb videó alkalmazások segítségével. Társaságunk Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság. Az alábbi kérdéseim lennének.

  1. Ha a munkáltató Magyarországon bejegyzett, a munkavállaló külföldi állampolgár, aki fizikailag nem hagyja el az országát, felmerül-e a külföldi telephely létesítésének kötelezettsége és ottani adószám (regisztrációs szám) kérése?
  2. A külföldi telephely keletkezésének van-e létszámhoz kötött kritériuma, vagy akár 1 fő munkavállaló okán is megtud ez valósulni. Extrém esetben, ha 10 különböző tagországból van 1-1 munkavállaló, akkor ez azt is jelentené-e, hogy ennyi helyen kellene adószámot kérni, ennyi országban kellene külön könyvelőt foglalkoztatni, hogy a helyi könyvvezetési és adóbevallási kötelezettséget teljesíteni tudjuk?
  3. Adóügyi illetőség szempontjából az ilyen magánszemély magyarországinak minősül-e, vagy sem, azaz kellene-e tőle vonni személyi jövedelemadót, és a bruttó munkabére után kell-e fizetni szociális hozzájárulási adót?
  4. Társadalombiztosítási szempontból létrejön-e a biztosítási jogviszony, azaz kell-e vonni tőle társadalombiztosítási járulékot?
  5. Ha Magyarországon nem lesz biztosított, az átlagos statisztikai létszámba bele kell-e számítani általában, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely keletkezésének vizsgálatakor az előző hat hónap statisztikai létszámába.
  6. Mikor van szükség az ilyen munkavállaló esetében adóazonosító jel, illetve TAJ szám igénylésére?
  7. Adóazonosító jel birtokában, de ha TAJ szám nem kell, mert nem lesz Magyarországon biztosított, akkor a 23T1041-es nyomtatványt ugyan nem kell beadni, de hogyan lehet beküldeni a 2308-as nyomtatványt, amelyen közölni kell a magánszemély TAJ számát is.
  8. Mindezen kérdéskörben mennyiben különbözik a megoldás abban az esetben, ha nem közösségi tagállambeli a munkavállaló, hanem harmadik ország állampolgára. (Svájc, Ukrajna, Szerbia)

Köszönöm szíves segítségüket,

Üdvözlettel:

Bucsi László