Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Előzmény: A szétválási terv azt tartalmazza, hogy a szétváló tagok az írásban kötött megállapodásuk szerint milyen mértékű üzletrészt visznek ki az eredeti társaságból. A kivitt üzletrész egy másik vállalkozásban működik tovább. Az előbbiekben vázolt átalakulást a társasági és osztalékadóról szóló, 1996. évi LXXXI.tv. (a továbbiakban: Tao.tv.) 4. § 23/a. pontja kedvezményezett átalakulásnak definiálja. A kedvezményezett átalakulással (szétválással) történő átalakulás során könyvvizsgáló alkalmazása (jóváhagyása) feltétlenül szükséges az „A” és „B” ügyvédi iroda átalakulási vagyonmérlegének auditálásához, külön-külön. Az így létrejött két gazdálkodónak a könyvvizsgálója azonos személy nem lehet.
Tudni érdemes, hogy az „A” ügyvédi iroda által a „B” ügyvédi irodának átadott vagyonrész nem minősül vállalkozásból kivont vagyonnak, miáltal adófizetési kötelezettség e tekintetben nem keletkezik. Amennyiben az átadott vagyonrész ingatlant is tartalmazna, az átírásból eredően illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik.
Ám, ha az átalakulás során bármely vagyonrész magánszemély tulajdonába menne át, akkor a vállalkozásból kivont vagyon adózási kötelezettségei a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. tv. 68. §-ában leírtak szerint alakulnak.

Az ön által jelzett Tao tv. 4 § 23/a.) szerinti kedvezményezett átalakulás: olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak 32/a. pont szerinti társaság vehet részt.
32/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet.

Fenti kategóriába nem tartozik bele az ügyvédi iroda, amit megerősít a NAV honlapján kedvezményezett átalakulásról elérhető tájékoztató is (igaz ez még a Gt és nem az új Ptk-ra hivatkozik), mely szerint:
„Átalakulásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti átalakulások minősülnek (vagy lehet határon átnyúló az átalakulás). Átalakulásról rendelkező más jogszabályok szerinti jogalanyok nem minősülnek – a fentiek szerint – társaságnak, ezért például az egyéni cég gazdasági társasággá átalakulása, vagy két ügyvédi iroda egyesülése nem lehet kedvezményezett.”
Milyen adózási feltételei, illetve terhei vannak az ilyen vagyonszerzésnek?