Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentős béremelést szeretne elérni a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), 2019. január 1-jétől a minimálbért bruttó 190 ezer forintra, a garantált bérminimumot pedig bruttó 247 ezer forintra javasolják emelni – mondta Földiák András, a SZEF elnöke szerdán Budapesten az Almássy téren tartott sajtótájékoztatón.
Jelenleg a minimálbér bruttó 138 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 180 500 forint.
A szakszervezet egy harmadik bérelem, a diplomás bérminimum bevezetését is szükségesnek tartja, amit véleményük szerint bruttó 321 ezer forintban kellene meghatározni – tette hozzá az érdekképviselet elnöke.
Boros Péterné, a SZEF alelnöke és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MKKSZ becslése szerint az általuk javasolt béremelés körülbelül 169 milliárd forint plusz kiadást jelent a költségvetésnek.
A közalkalmazotti bértáblának a SZEF által javasolt összegek képezzék az alapját, a bértáblában feltüntetett illetménytételeket pedig ezekhez a kötelező bérelemekhez rögzítsék – fogalmazta meg Földiák András a SZEF további követelését.
A szakszervezeti vezető, mint a közszférában dolgozók egyik érdekképviseleti szervezetének az elnöke elmondta, hogy ma Magyarországon súlyos létszámhiány van a közszolgálatban, nagyon sok a kötelezően elvárt túlóra, ugyanakkor a kormányzati oldal létszám leépítéssel fenyegetőzik. „Ha annyi betöltetlen állás van és annyi túlórára kötelezik a dolgozókat, akkor mi indokolja a létszámcsökkentést?”- tette fel a kérdést Földiák András.
A SZEF egy élhető ország megteremtésében akar segíteni, ehhez azonban az első lépés a jövő évi költségvetés – amit az Országgyűlés 2018. júliusában fogadott el – átalakítása – hangoztatta a szakszervezet elnöke.
A köz- és a versenyszférában dolgozó munkavállalókat sújtó problémák közül Földiák András kiemelte még a cafeteria rendszer átalakítását is.
A SZEF elnöke felidézte, hogy a Miniszterelnökség még a nyár elején jelentette be, hogy november 30-ig a kormányzati köztisztviselők, kormányzati tisztviselők 20, vagy 30 vagy 40 százalékát le kell építeni. Földiák András sérelmezte, hogy nem volt egyeztetés az ügyben, illetve, hogy a leépítés jelenlegi állapotáról nem tudnak semmit.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a létszámleépítés kérdésének tisztázására kezdeményezte a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összehívását. A KÉF működési szabályzatából idézett és azt a részt emelte ki, amelynek értelmében: „a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum véleményét ki kell kérni az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás kérdéseiben” … a kormány döntését megelőzően, előzetesen megküldi az érdekképviseletek részére, olyan időpontban, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre az oldalak számára az álláspontok kialakítására”.
Boros Péterné szerint a kormánynak felelnie kell arra a kérdésre: „igaz-e, hogy október végéig fogják a felmondásokat kézbesíteni több ezer kormány tisztviselőnek?” „Ez lesz a közel 80 százalékban női kormánytisztviselő karácsonyi ajándéka?” – fogalmazott az MKKSZ elnöke. A sajtótájékoztató helyszínén egy nagyobb molinót feszítettek ki, amelyen a következő felirat szerepelt: „Többet a köznek!”
(MTI)
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
