235 ezer volt az átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bruttó átlagkereset 3 százalékkal nőttek az első félévben, éves összevetésben – közölte a KSH. A nettó kereseti átlag 160 700 forintra becsülhető.


3 százalékkal nőtt az átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek körében az első félévben – közölte honlapján a KSH.

Az első félévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 000 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 800, míg a költségvetési intézményeknél 205 900 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 800, a vállalkozásoknál 252 200, a költségvetésben dolgozóké 235 800, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 300 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 100 forintot kerestek.

Munkaügyi e-könyv csomag Koobe Slimbook HD olvasóval

Átalakuló emberi erőforrás menedzsment
Kézírás és karrier
Kezedben a karriered!
Humán controlling eszközök a gyakorlatban
TOP 100 munkajogi kérdés és válasz

 

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (493 600 forint), ezt az információ és kommunikáció (457 200 forint), valamint az energiaipar követte (411 100 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 000 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (170 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 900 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 400, a szellemi foglalkozásúaké 209 000)

forint volt, ami 3 százalékos éves növekedést jelent. A családi kedvezmények idei változása további 0,8 százalékpontos emelkedést jelentettek, így a nettó kereseti átlag 160 700 forintra becsülhető.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,7, a vállalkozásoknál 5,0, a költségvetés területén 7,6, a nonprofit szervezeteknél 7,9 százalékkal nőttek a nettó keresetek éves szinten.

További részleteket itt talál.

PTE – Jogi szakokleveles munkaügyi auditor képzés

A képzés komplex ismereteket nyújt a foglalkoztatás keretében felmerülő munkáltatói munkajogi kötelezettségek teljesítésének minden aspektusáról, valamint ezek ellenőrzésének metodikájáról.

Főbb tárgyak:

Munkaügyi ellenőrzés; Adójog, Tb jog;

Emberi erőforrás management és munkajog; Munkaügyi audit

Képzési idő: 3 félév (levelező rendszerű)

Képzés helye: Budapest (PTE ÁJK kihelyezett képzés)

A képzésről minden további információt megtalál ide kattintva.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.