4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta


Idén novemberében 296,5 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak számon, amely az előző év azonos időszakához képest mintegy 50 ezres növekedést jelent, viszont kiemelendő, hogy a járványhelyzet ellenére a mutató már ötödik hónapja csökken – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Idén augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 202 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

11 hónap a munkanélküliség átlagos időtartama

Októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Mivel a foglalkoztatás szintje is csökkent októberben, 53 ezerrel emelkedett az inaktívak száma elsősorban azokból, akik – a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt – nem kerestek munkát közölte a KSH.

Az augusztus-októberi időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 5 ezerrel 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal 12,2 százalékra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett a 33 ezres létszámnövekedés miatt, az 55-74 éveseké 1,2 százalékponttal, 3,0 százalékra nőtt, mivel számuk 10 ezerrel emelkedett.

A munkanélküliség átlagos időtartama 11,0 hónap volt, a munkanélküliek 31,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 27,9 százalékkal, 306 ezerre nőtt – idézte a KSH az NSZF adatát. A szolgálat honlapján elérhető számok szerint októberben – negyedik hónapja – 17 ezerrel csökkent az álláskeresők száma és 70 ezerrel volt alacsonyabb a júniusi csúcsnál. A legfrissebb novemberi adat szerint a nyilvántartott álláskeresők száma további 10 ezerrel, 300 ezer alá, 296 ezerre csökkent, ami március óta a legalacsonyabb szám, igaz 57 ezerrel, 24 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Nemzetközi összehasonlításban jól állunk

Az ITM közleménye szerint a KSH elemzéséből kiderül, hogy a 2020. augusztus-októberi időszakban 4 millió 482 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma. Az egy évvel korábbi szinthez képest az elsődleges munkaerőpiacon 3,5 ezerrel többen dolgoztak, miközben a közfoglalkoztatásban 17 ezerrel kevesebben. 2010 óta a teljes foglalkoztatotti létszám több mint 800 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási ráta 54,1 százalékról 70,2 százalékra javult, míg a munkanélküliségi ráta 11,8 százalékról 4,3 százalékra esett vissza.

Az ágazatokat tekintve a foglalkoztatottak száma az elmúlt egy év alatt a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a vendéglátás és a közigazgatás területén csökkent leginkább. Növekedés tapasztalható viszont az IT szektor, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar és a kereskedelem területén – ismertette az ITM.

Nemzetközi összehasonlításban szintén jól áll Magyarország. Az Európai Unió 27 tagállamának szezonálisan kiigazított munkanélküliségi mutatója szeptemberben 7,5 százalékra emelkedett. Magyarország esetében a ráta 4,3 százalékot tett ki a KSH mérése szerint, ami 3,2 százalékponttal alacsonyabb az európai átlagnál. Magyarországon szeptemberben az uniós tagállamok közül a negyedik legalacsonyabb volt a munkanélküliség.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. október 27.

PwC: a cégvezetők 60 százaléka számít a kiberbűnözés növekedésére 2022-ben

A vállalatok többsége nem tud mit kezdeni a harmadik felekhez kapcsolódó kiberkockázatokkal, amit az alvállalkozói, illetve beszállítói láncok összetettsége is nehezít. A cégvezetők 60 százaléka számít a kiberbűnözés növekedésére 2022-ben; a szoftverbeszállítói láncon belül az adatbiztonság megsértését, valamint a felhőszolgáltatásaikat érintő támadások számának megugrását prognosztizálják – derül ki a PwC felméréséből. 

2021. október 27.

Fontos változások a társasági jogban

A Ptk. jogi személyekről szóló könyvének módosítása érdekében számos új szabályt fogadott el a Parlament a 2021. évi XCV. törvénnyel. Bár ezeknek kisebb részét már 2021. júliustól is alkalmazni kell, a legtöbb új rendelkezés 2022. január 1-jén lép hatályba. A módosításokat bevezető törvényhez fűzött általános indokolás szerint e változások célja a társasági jog koherenciájának, stabilitásának és versenyképességének erősítése. A jelen cikkben a terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé valamennyi módosítás bemutatását, így azokat igyekszem röviden ismertetni, amelyeket a vállalkozóknak és a munkájukat támogató pénzügyi ágazati szakembereknek, így könyvelőknek és könyvvizsgálóknak is feltétlenül ismerniük kell.

2021. október 26.

K&H: kitart az optimizmus a vállalkozásoknál

A következő egy évben szinte az összes kkv pénzügyi eredményei javulását várja, azonban egyre többen számítanak a közterhek és a vállalati hitelkamatok emelkedésére.