5,2 százalékos béremelést javasol az MSZOSZ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöksége egy legalább 5,2 százalékos bérajánlást fogadott el, és azt javasolja tagszervezeteinek és az azokhoz tartozó munkahelyi szervezeteknek, hogy haladéktalanul kezdjék meg a 2013. évi bértárgyalásokat.


Az MSZOSZ közleményében kiemeli: komoly gondokat okozhat, hogy a több évtizedes gyakorlattól eltérően, nem született országos bérajánlás a tavalyi bértárgyalásokon.

Komoly szakszervezeti sikernek tartják ugyanakkor, hogy az elmúlt év végi tárgyalások eredményeképpen minden ágazatban és régióban egységesen a kötelező minimális bér 5,4 százalékkal 98 000 forintra, a szakmai bérminimum pedig 5,6 százalékkal 114 000 forintra emelkedett 2013. január 1-jétől.

Annak érdekében, hogy az MSZOSZ szerveződési területén egységes elvek alapján folyhassanak a bértárgyalások, az érdekképviselet szerint több szempontot is figyelembe kell venni.

Tavaly a bruttó bérek növekedése alapvetően az adórendszer megváltoztatásából eredő veszteség kompenzálását szolgálta. A nettó keresetek vagy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben emelkedtek, miközben az árak „európai csúcsot döntve” nőttek. Ennek következtében a munkajövedelmek reálértéke 4,5 százalékkal csökkent, ami nagyobb, mint a 2008-as első válságév utáni veszteség.

A bértárgyalásokra készülve figyelembe kell venni a gazdaság, a vállalkozások helyzetét. Kiemelt fontosságú a munkahelyek megőrzése, de szükség van a tisztes megélhetést biztosító jövedelmekre is. A vállalkozások számára ennek érdekében biztosított kedvezmények – bérkompenzáció második szakasza, a munkahelyvédelmi akcióterv, a kötelező bérekhez adott ágazati támogatás – a bérek rendezéséhez adnak jelentős forrásokat – hívja fel a figyelmet az MSZOSZ.

A szakszervezeti szövetség szerint a bértárgyalások során minden keresetelemet figyelembe kell venni. A munkavállalók számára továbbra is alapvetően az alapbérek (besorolási bér, törzsbér) emelkedése a legfontosabb. A munkajövedelemben ugyanakkor meghatározó szerepe van az egyéb bérelemeknek és a béren kívüli juttatásoknak. Ezért a tárgyalások során meg kell akadályozni, hogy a Munka törvénykönyve változására hivatkozva csökkentsék a jövedelmeket.

A béren kívüli juttatások megnövekedett adóterheit nem viselhetik a munkavállalók az MSZOSZ szerint. Ahol a vállalkozások eredményessége ezt lehetővé teszi, növelni kell ezen juttatások értékét, amire lehetőséget ad, hogy kedvezményes adózással adható juttatások felső értéke megemelkedett – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.