Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöksége egy legalább 5,2 százalékos bérajánlást fogadott el, és azt javasolja tagszervezeteinek és az azokhoz tartozó munkahelyi szervezeteknek, hogy haladéktalanul kezdjék meg a 2013. évi bértárgyalásokat.
Az MSZOSZ közleményében kiemeli: komoly gondokat okozhat, hogy a több évtizedes gyakorlattól eltérően, nem született országos bérajánlás a tavalyi bértárgyalásokon.
Komoly szakszervezeti sikernek tartják ugyanakkor, hogy az elmúlt év végi tárgyalások eredményeképpen minden ágazatban és régióban egységesen a kötelező minimális bér 5,4 százalékkal 98 000 forintra, a szakmai bérminimum pedig 5,6 százalékkal 114 000 forintra emelkedett 2013. január 1-jétől.
Annak érdekében, hogy az MSZOSZ szerveződési területén egységes elvek alapján folyhassanak a bértárgyalások, az érdekképviselet szerint több szempontot is figyelembe kell venni.
Tavaly a bruttó bérek növekedése alapvetően az adórendszer megváltoztatásából eredő veszteség kompenzálását szolgálta. A nettó keresetek vagy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben emelkedtek, miközben az árak „európai csúcsot döntve” nőttek. Ennek következtében a munkajövedelmek reálértéke 4,5 százalékkal csökkent, ami nagyobb, mint a 2008-as első válságév utáni veszteség.
A bértárgyalásokra készülve figyelembe kell venni a gazdaság, a vállalkozások helyzetét. Kiemelt fontosságú a munkahelyek megőrzése, de szükség van a tisztes megélhetést biztosító jövedelmekre is. A vállalkozások számára ennek érdekében biztosított kedvezmények – bérkompenzáció második szakasza, a munkahelyvédelmi akcióterv, a kötelező bérekhez adott ágazati támogatás – a bérek rendezéséhez adnak jelentős forrásokat – hívja fel a figyelmet az MSZOSZ.
A szakszervezeti szövetség szerint a bértárgyalások során minden keresetelemet figyelembe kell venni. A munkavállalók számára továbbra is alapvetően az alapbérek (besorolási bér, törzsbér) emelkedése a legfontosabb. A munkajövedelemben ugyanakkor meghatározó szerepe van az egyéb bérelemeknek és a béren kívüli juttatásoknak. Ezért a tárgyalások során meg kell akadályozni, hogy a Munka törvénykönyve változására hivatkozva csökkentsék a jövedelmeket.
A béren kívüli juttatások megnövekedett adóterheit nem viselhetik a munkavállalók az MSZOSZ szerint. Ahol a vállalkozások eredményessége ezt lehetővé teszi, növelni kell ezen juttatások értékét, amire lehetőséget ad, hogy kedvezményes adózással adható juttatások felső értéke megemelkedett – olvasható a közleményben.
(Forrás: MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
