6 százalékkal nőttek a bruttó fizetések 2014-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon tavaly 6 százalékkal, 246 ezer forintra nőttek a bruttó átlagfizetések 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerő-közvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is – derült ki a Workania internetes állásportál által működtetett Fizetesek.hu éves felméréséből.


A közlemény szerint a bruttó átlagfizetés 6 százalékos növekedése az elmúlt 5 év legnagyobb bővülése éves szinten.

A budapesti munkavállalók havi bruttó 300 ezer forintos keresete 18 százalékkal több a magyarországi átlagnál, és 20 százalékkal haladja meg a második legjobban fizetett, Komárom-Esztergom megyei munkavállalók 240 ezer forintos átlagkeresetét. A harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll 235 ezer forintos átlaggal.

Ezt a szintet már csak Fejér (225 ezer), Vas (215 ezer), Pest (210 ezer), Heves (208 ezer) illetve Veszprém (206 ezer) megye dolgozóinak átlagbére tudta megközelíteni.

Kicsivel e szint alatt teljesített Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Tolna megye, nem sokkal maradtak el tőlük Baranya, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala illetve Somogy megyei dolgozóinak átlag 180 ezres fizetései.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Az ország legrosszabbul fizetett területei továbbra is Békés, Szabolcs és Nógrád megye voltak, ahol bruttó 160 ezer forint volt az átlagbér.

Iparágak szerint a legnagyobb fizetésemelkedés 2014-ben a munkaerő-közvetítés és tanácsadás területén volt, ahol 7 százalékkal nőttek a bérek. A vendéglátás és szálláshelyek, valamint a kiskereskedelem területén 6 százalékos volt az emelkedés.

A Fizetesek.hu felmérése alapján a legnagyobb, 6 százalékos fizetés visszaesés a biztosítási szektorban dolgozókat érintette, míg 5 százalékos volt a csökkenés a marketing, reklám, PR területén, valamint az élelmiszeriparon belül.

A Workania kifejti, hogy az elmúlt egy évben is „jól jártak” a felsővezetők, akiknek átlagkeresete bruttó 645 ezer forint volt, míg a menedzsment területén dolgozók havi 406 ezer forintra számíthattak.

A műszaki diplomával rendelkező munkavállalók átlagkeresete 300 ezer forint volt, a többi diplomás 275 ezer forintra számíthatott 2014-ben.

Az irodai dolgozók átlagkeresete 175 ezer forint volt, a szakmunkásoké 156 ezer forint, míg 2014-ben is a segédmunkások keresték a legkevesebbet: bruttó 126 ezer forintot.

Tavaly a legjobban fizetett szakma a cégvezetői pozíciókat leszámítva a repülőgép pilótáké volt, akik havi bruttó 1 millió 167 ezer forintos átlagkeresetükkel sok igazgatónál és menedzsernél is többet kerestek.

A képzeletbeli dobogó második fokán a gyógyszeripari orvostanácsadók álltak havi 835 ezer forinttal, míg a telekommunikációs hálózatstratégiai specialisták átlagkeresete 670 ezer forint volt.

A legjobban fizetett szakmák közé 2014-ben is jellemzően informatikus, mérnöki, pénzügyes illetve gyógyszeripari állások kerültek, mindegyik esetben 500 ezer forint feletti bruttó átlagfizetéssel, de a 25 legjobban fizetett pozíció között is többségben vannak a fejlesztői állások – tájékoztatott a Fizetesek.hu.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.