Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavaly novemberben a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően idén szinte robbanásszerűen emelkedtek a fizetések, de Magyarország még így is csak megközelítette közvetlen versenytársait, a visegrádi országokat (V4). Az európai átlagkeresetekhez képest viszont a magyar bérek lemaradása még elég nagy – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Palkovics Imre megjegyezte, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) múlt heti ülésén a felek azon a véleményen voltak, hogy jó megállapodás volt a hatéves bérmegállapodás. A szakszervezeti vezető szerint azonban ahhoz, hogy Magyarország a hasonló gazdasági konjunkturális helyzetben lévő versenytársaitól ne maradjon le a bérversenyben a tavaly kötött bérmegállapodás értelmében jövőre életbe lépő 8 százalékos minimálbér emelés helyett 13 százalékos fizetés emelésre van szükség. Ezzel a lépéssel Magyarország már megközelítené Lengyelországot, ahol a visegrádi országok (V4) közül a legmagasabb a minimálbér, így a V4-ek között a verseny kiegyenlítődne – mondta.
Hozzátette: ha az Országgyűlés elfogadja a Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatot, akkor jövőre 2,5 százalékkal csökkennek a munkaadók járulékterhei, így mintegy 40 milliárd forint marad a munkáltatóknál, amit a vállalkozások béremelésre vagy innovációra fordíthatnak vagy profit növekedésként is eltehetik.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
