A fizikaiak felét keresték a szellemieknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szellemi foglalkozásúak átlagosan kétszer annyi bruttó fizetésért dolgoztak 2014-ben, mint a fizikaiak. A különbség a versenyszférában valamivel nagyobb, mint a költségvetési szektorban. Az InfoTandem heti infografikája.
 


Együttesen 3 százalékkal emelkedett tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban. A minimum 5 fős cégeket, a költségvetési intézményeket és a nonprofit szervezetek egy részét felölelő foglalkoztatóknál a fizikai munkakörben dolgozók átlagosan 162 ezer forinttal, míg a szellemiek ennek a duplájával, 322 ezerrel kalkulálhattak egy hónapban. Az olló 2014-ben valamelyest tovább nyílt, hiszen előbbieknél 1,8 százalékos, míg utóbbiaknál 4,7 százalékos emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal.

A teljes vizsgált körön belül a vállalkozások 252,7 ezer forintos – 4,3 százalékos emelkedést tükröző – átlaga 20,5 százalékkal múlta felül költségvetési intézményekét, ahol csupán 1,2 százalékkal kúsztak feljebb a bérek. A két nagy szféra között a szellemi foglalkozásúak tekintetében csupán 15 százalékos a versenyszektor előnye, a fizikaiaknál ugyanakkor a 40 százalékot is meghaladja. Utóbbi részben annak is a következménye, hogy míg a cégeknél 4 százalékkal nőtt, a költségvetési körben hasonló mértékben apadt a fizikai dolgozók bruttója.

Ágazati bontásban vizsgálódva, szellemi dolgozóként legtöbbet az energetikai szegmensben (villamosenergia-, gáz- és gőzellátás) lehetett keresni: 520,8 ezer forintot. A második helyezett pénzügyi, biztosítási tevékenység esetében 488,7 ezer volt a havi átlag, míg a skála másik végén a szociális ellátásban dolgozók találhatók, 155,3 ezer forinttal.

Az energetika a fizikaiak szempontjából is kimagaslik a mezőnyből, 320,9 ezres átlaggal, ám itt a következő ágazat a bányászat és kőfektés, 222,8 ezer forinttal (a pénzügyesek pedig a bronzérmes helyre szorulnak, 229,6 ezerrel). A sor végén, messze leszakadva, szintén a szociális ellátásban tevékenykedők árválkodnak, 83,1 ezres bruttóval, de jóval átlag alatt vihetnek haza az erdőgazdálkodás (95,6), az oktatás (124,1), valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (126,6) fizikai alkalmazottai is.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.