A fizikaiak felét keresték a szellemieknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szellemi foglalkozásúak átlagosan kétszer annyi bruttó fizetésért dolgoztak 2014-ben, mint a fizikaiak. A különbség a versenyszférában valamivel nagyobb, mint a költségvetési szektorban. Az InfoTandem heti infografikája.
 


Együttesen 3 százalékkal emelkedett tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban. A minimum 5 fős cégeket, a költségvetési intézményeket és a nonprofit szervezetek egy részét felölelő foglalkoztatóknál a fizikai munkakörben dolgozók átlagosan 162 ezer forinttal, míg a szellemiek ennek a duplájával, 322 ezerrel kalkulálhattak egy hónapban. Az olló 2014-ben valamelyest tovább nyílt, hiszen előbbieknél 1,8 százalékos, míg utóbbiaknál 4,7 százalékos emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal.

A teljes vizsgált körön belül a vállalkozások 252,7 ezer forintos – 4,3 százalékos emelkedést tükröző – átlaga 20,5 százalékkal múlta felül költségvetési intézményekét, ahol csupán 1,2 százalékkal kúsztak feljebb a bérek. A két nagy szféra között a szellemi foglalkozásúak tekintetében csupán 15 százalékos a versenyszektor előnye, a fizikaiaknál ugyanakkor a 40 százalékot is meghaladja. Utóbbi részben annak is a következménye, hogy míg a cégeknél 4 százalékkal nőtt, a költségvetési körben hasonló mértékben apadt a fizikai dolgozók bruttója.

Ágazati bontásban vizsgálódva, szellemi dolgozóként legtöbbet az energetikai szegmensben (villamosenergia-, gáz- és gőzellátás) lehetett keresni: 520,8 ezer forintot. A második helyezett pénzügyi, biztosítási tevékenység esetében 488,7 ezer volt a havi átlag, míg a skála másik végén a szociális ellátásban dolgozók találhatók, 155,3 ezer forinttal.

Az energetika a fizikaiak szempontjából is kimagaslik a mezőnyből, 320,9 ezres átlaggal, ám itt a következő ágazat a bányászat és kőfektés, 222,8 ezer forinttal (a pénzügyesek pedig a bronzérmes helyre szorulnak, 229,6 ezerrel). A sor végén, messze leszakadva, szintén a szociális ellátásban tevékenykedők árválkodnak, 83,1 ezres bruttóval, de jóval átlag alatt vihetnek haza az erdőgazdálkodás (95,6), az oktatás (124,1), valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (126,6) fizikai alkalmazottai is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).