Vajon tíz éve múlva lesz-e alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben?


Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.

Míg az Ipar 4.0 elhozta a gyártási folyamatok digitalizációját és részbeni automatizálását, addig a küszöbön álló újabb ipari forradalom, az úgynevezett Ipar 5.0 a mesterséges intelligencia (MI), a vezeték nélküli hálózatba kötött eszközök és a felhőből való vezérlés további térnyerésével nyit újabb fejezetet a gyártó cégek történetében. Az Ericsson új, májusban publikált szakmai tanulmánya szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ember háttérbe szorul a jövő üzemeiben, de átalakulnak a szerepkörök és új módon fog együtt dolgozni a robotokkal.

Van, amit nem lehet automatizálni

A gyártó cég vezetőinek kétharmada arra számít, hogy üzemei működését legalább 80 százalékban „teljes mértékben automatizálni” fogja a következő évtizedben. Ugyanakkor a megkérdezett ipari munkások többsége szerint feladataik 71 százaléka unalmas, koszos vagy veszélyes, és üdvözlik, hogy ezeket a munkaköröket a jövőben gépek végzik majd el helyettük. Mindez az Ericsson 2021 végén 22 országban közel 8700 ipari munkaadó és munkavállaló megkérdezésével elvégzett kutatásából derül ki.

A felmérés tanúsága szerint, mindezek mellett vannak olyan feladatkörök is bőven, amelyek nehezen automatizálhatók: a megkérdezettek legnagyobb arányban a kéz és érzékszervek koordinációját igénylő folyamatokat, a hibák, rendellenességek feltárását és kijavítását, a kreatív gondolkodást és ötletgenerálást igénylő munkákat, a nem tervezett karbantartásokat és a szemrevételezéssel történő hibakeresést nevezték ilyennek többek között. Mindez azt is jelenti, hogy az ipari munkakörök átalakulnak a következő évtizedben, és a manuális feladatok helyett a gépek monitorozása, tervezése, programozása és karbantartása teszi majd ki a munkaidő tekintélyes részét.

Eljön a „kobotok” kora: emberi munkavállalók új készségekkel, új eszközökkel, új szerepben

Mindehhez az ipari munkásoknak új készségekre és eszközökre lesz szüksége. Sőt, a döntéshozók fele egyenesen arra számít, hogy tíz év múlva egyáltalán nem lesz igény képzettséget nem igénylő munkára a gyárakban. Előtérbe helyeződik majd a kreatív problémamegoldó, az adatelemző és a programozó készségek, legalábbis a munkaadók 70%-a szerint elengedhetetlen lesz az ipari alkalmazottak továbbképzése ezen területeken.

Az új eszközök terén a tanulmány szerint olyan innovációk tartoznak majd, mint a hálózatba kapcsolt, szenzorokkal ellátott viselhető eszközök, például kesztyűk, valamint a virtuális és kiterjesztettvalóság-szemüvegek (VR és AR), amelyek ember és gép együttműködésének új dimenzióját valósítják meg. Ez a trend a kobotok, vagyis kollaboratív robotok megjelenésében csúcsosodik majd ki, amelyeket eleve az emberrel való közös munkára terveztek, és segíthetnek a nehéz tárgyak felemelésével járó folyamatokban, a precíziós munkában vagy az ismétlődő feladatok elvégzésében.

Kulcsszerepben az 5G

A változásban – vagyis az Ipar 5.0 kiteljesedésében – kiemelt szerepet játszik a konnektivitás, vagyis az, hogy az ipari folyamatban részt vevő összes ember és gép egy hálózatban legyen összekapcsolva. Erre már több gyakorlati példa is van:

· A Hitachi amerikai leányvállalata 2019-ben egy olyan megoldást fejlesztett ki az Ericssonnal közösen, amelyben egy ipari vezérlőszoftver egy 5G magánhálózaton keresztül valós időben koordinálja az üzemben folyó munkát, a projekteket részfeladatokra bontotta és delegálta azokat annak az alkalmazottnak, aki a legalkalmasabb volt annak elvégzésére, legyen ember vagy robot.

· Az Ericsson amerikai, észtországi és kínai okos gyáraiban már egyáltalán nem használnak papírt, a dolgozók automatizált formában okos eszközükre kapják meg azokat az elemzéseket, amelyeket a munkagépekről közvetlenül beérkező adatok alapján MI segítségével generálnak a munkafolyamatokról, például a selejtes darabok keletkezésének okairól feltárt mintázatokról. A kicsomagolás folyamata pedig teljesen automatikus, a tárolókból robotok kiveszik a munkadarabokat, felismerik őket, és felteszik a megfelelő szalagra.

· Az ArcelorMittal dunquerque-i acélüzemében 2021 óta a munkatársak valós időben kapják meg okos eszközeikre a munkagépekről folyamatosan érkező adatokat, így azt valós időben tudják monitorozni a termelést, bárhol is legyenek. Mindezt az Ericsson 5G hálózatának széles sávszélessége, szinte azonnali válaszideje, valamint extra biztonság teszi lehetővé, ami különösen fontos nehézipari környezetben.

A teljes tanulmány az Ericsson honlapján érhető el.

Forrás: Ericsson  sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Tizenegy százalékkal nőtt az utasbiztosítások száma az idén

Jelentős, két számjegyű növekedés látható az utasbiztosításoknál az idén – közölte a K&H. A pénzintézet az egy évvel korábbinál 11 százalékkal több szerződést kötött január és június közepe között. Egyre többen a mobilbankon keresztül biztosítják az utazásukat, hiszen az idén eddig a kötések 37 százaléka történt okostelefonon, szemben a tavalyi 28 százalékkal.

2024. július 12.

KSH: az ipari termelés 5,2 százalékkal csökkent májusban

Májusban az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).