Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk a „munka-magánélet egyensúlya” kifejezéssel, ami amellett, hogy egy hangzatos megfogalmazás, ennek garantálása fontos elvárássá is vált a munkáltatók felé. Minden munkavállaló számára lényeges ez a balansz, azonban a dolgozó szülőknek saját hatáskörben is komoly erőfeszítést kell tenniük, ha a munkavégzési kötelezettségük megfelelő teljesítése mellett gyermekük életében is jelen akarnak lenni. Éppen ezért folyamatos a jogalkotói törekvés a gyermekes munkavállalók helyzetének megkönnyítésére, munkahelyük megvédésére a munkajogi garanciák és szabályok révén.
| Releváns jogszabályok:
– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről |
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az általános magatartási követelmények között rögzíti az együttműködési kötelezettség alapelvét [Mt. 6. § (2) bekezdés]. Ennek lényege az, hogy a munkavállaló és a munkáltató a kapcsolatuk során egymás érdekeit szem előtt tartva járjanak el; a munkáltatónak tekintettel kell lennie arra, hogy a gyermekes munkavállalók élete olykor hektikus, a dolgozó szülőknek pedig alkalmazkodniuk kell azon munkafeltételekhez, amelyek adott esetben ugyan nem a legkedvezőbbek számukra, de mégis megvalósíthatók. Szintén az általános magatartási követelmények között találkozhatunk a méltányos mérlegelés követelményével, amely a munkáltató felé fogalmaz meg elvárásokat. Eszerint a munkáltatónak a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján kell figyelembe vennie és a teljesítés módjának egyoldalú meghatározásakor a beosztottjának nem okozhat aránytalan sérelmet [Mt. 6. § (3) bekezdés]. Így például a munkaidő-beosztás készítésekor, rendkívüli munka elrendelésekor vagy éppen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén is figyelnie kell erre a munkáltatónak, ezen utasítások és döntések meghozatalakor ugyanis nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállalónak.
Egyes jogszabályi rendelkezések
Az egyes munkajogi elvekkel párhuzamosan a családok védelméről szóló 2011.évi CCXI. törvény (továbbiakban: Csvtv.) 15.§ (1) bekezdése nevesíti, hogy a kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. A jogalkotó is esszenciálisnak tekinti, hogy mielőtt a gyermek eléri a felnőttkort, addig a szülők munkahelye a lehető legteljesebb mértékben biztosított legyen.
Az előbbiekhez kapcsolódóan a szülőket megillető egyes kedvezmények az Mt.-ben kerültek szabályozásra. A már mindenki által ismert egyik pótszabadság, a gyermek után járó pótszabadság intézménye mellett, 2023. januárjában bevezetésre került a szülői szabadság is. A gyermek után járó pótszabadság [Mt. 118. § (1) bek.] utoljára abban az évben jár a szülőnek, amikor a gyermek a 16. életévét betöltötte [Mt.118. § (3) bekezdés]. Például, ha egy háromgyermekes családban a legidősebb gyerek elmúlt 16 éves, akkor a szülő onnantól kezdve már nem 7 nap pótszabadsággal számolhat, hanem csak 4 nappal. Ettől eltérő szabályozási logikát követ az újonnan bevezetett szülői szabadság. Az Mt. 118/A. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, ennek azonban feltétele, hogy a munkaviszony 1 éve fennálljon [Mt.118/A. § (2) bekezdés].
Az előzőktől eltérő a fizetés nélküli szabadság kérelmezése. Az Mt. 128. § (1) bekezdése kimondja, hogy amíg a munkavállaló gyermeke nem tölti be a 3. életévét, addig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra jogosult a munkavállaló. További kiterjesztő lehetőség, hogy a munkavállalónak a gyermek személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának tartama alatt [Mt. 130. §].
Vannak olyan helyzetek is, amikor a dolgozó szülő, mint munkavállaló bizonyos körülmények között mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. Ezt szabályozza az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja, amely kimondja, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt lehet a távollét. Ilyen például az elsős gyermek iskolába való beiratkozásának ügyintézése, ha az a munkaidőre esik, amikor a szülő számára minden értékes és hasznos információ elhangzik a jövőre nézve, ahol a részvétel kvázi kötelező.
További alternatíva a távmunka lehetősége. Sokak számára nem közismert, de az Mt. 61. § (4) bekezdés c) pontja lehetővé teszi, hogy a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig kérheti a távmunkában való foglalkoztatását. Ez nagy segítség a szülőknek, amikor nyári szünet van és a gyermek felügyeletében nem mindig tudnak segíteni a nagyszülők vagy nincs arra lehetőség, hogy minden héten másik táborban vegyen részt a gyerek annak érdekében, hogy állandó felügyelet alatt álljon. A kérelmet a munkáltató nem köteles elfogadni, de arra írásban, indokolással kell válaszolnia.
Szülőket védő szabályok
A szülőket segítő és védő szabályok szintén kikötésre kerültek az Mt.-ben. Erre vonatkozik például, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt [Mt. 65. § (3) bekezdés e) pont], az ezen időtartam alatt közölt felmondás jogellenes lesz. Az Mt. 68. § (2) bekezdés b) pontja pedig kimondja, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik. Ilyenkor tehát közölhető a védett időszak alatt a felmondás, de a felmondási idő nem kezdődik el, amíg a védettség tart.
További védő intézkedés, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a gyermek 16 éves koráig, ha a gyermekét egyedül neveli [Mt. 53. § (3) bekezdés b) pont]. Így például, ha a munkavállaló nem egyezik bele, akkor nem lehet elvárás vele szemben, hogy egy 40 km-rel távolabb lévő településen végezzen munkát, ahonnan csak jelentősen később tudna elindulni, hogy délután felvegye 7 éves gyermekét az iskolában, holott a munkát kifejezetten annak közelsége miatt vállalta el.
Az Mt. védi azokat a munkavállalókat is, akik gyermeküket egyedül nevelik, így számukra a gyermek 3 éves koráig rendkívüli munkaidő nem rendelhető el [Mt. 113. § (1) bekezdés b) pont]. Ugyanez a kikötés alkalmazandó az éjszakai munka esetére [Mt. 113. § (5) bekezdés b) pont]. Erre vonatkozóan engedményt, ahol a rendkívüli munkaidő vagy az éjszakai munka csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el, az Mt. csak a gyermek 3 éves kora felett enged meg [Mt. 113.§ (2) bekezdés és (6) bekezdés b) pont].
Összegzés
A jogszabályok egyes rendelkezései védik ugyan a dolgozó szülőket, azonban fontos azt is kiemelni, hogy ettől függetlenül a munkáltató közel ugyanolyan követelményeket támaszthat velük szemben, mint azon munkavállalók esetében, ahol még nincsen gyermek, ezáltal is megtartva közöttük az egyenlő bánásmódot. A dolgozó szülők számos kedvezményre jogosultak, azonban fontos, hogy ezek igénybevétele átlátható és egyértelmű kommunikáció útján valósuljon meg.
