A gyermekgondozást segítő ellátás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekvállalás támogatásaként ismert csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj mellett lehetőség van további ellátások igénybevételére is. Ennél fogva a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben részletezett gyermekgondozási támogatások csoportján belül a gyermeket nevelő szülő, illetve a gyám a gyermek gondozására tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásra és gyermeknevelési támogatásra jogosult.


Gyermekgondozást segítő ellátásra alapvetően a szülők jogosultak

A gyermekgondozást segítő ellátás (a továbbiakban: GYESE) a korábbiakban igénybe vehető gyermekgondozási segélyt, vagyis a GYES- t váltotta fel 2016. évtől kezdődően.

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám a saját háztartásában nevelt 

  • a) gyermek 3. életévének betöltéséig, 
  • b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, 
  • c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. 

A fenti szülő kategóriába a kiskorú szülő is beletartozik, azonban csak abban az esetben, amennyiben gyermekének nincs gyámja, vagy ha a szülő a tizenhatodik életévét betöltötte és a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. A gyám fogalma azonban nem szélesíthető a gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő fogalmával, utóbbiak ugyanis nem tartoznak a fenti körbe.

Azt is fontos tudni, hogy amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. 

Nagyszülők is jogosultak lehetnek

Elsődlegesen természetesen a szülők jogosultak a GYESE igénylésére, azonban másod sorban a nagyszülők is megkaphatják az ellátást. Így a szülőkkel azonos feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha 

  • a) a gyermek az első életévét betöltötte, 
  • b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, 
  • c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és 
  • d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

A c) pontban írt egyetértő nyilatkozat nagyon lényeges hozzávalója a nagyszülői GYESE folyósításának, mivel a szülők bármikor visszavonhatják és ezzel megszakíthatják az ellátást, feltéve, hogy a gyámhatóság nem pótolja azt, hiszen ehhez a jogosultsága törvény által adott. Azonban létezik másik eset is, amikor a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni. Abban az esetben ugyanis amennyiben a szülő saját maga igényelné a GYESE- t és az a jogosultságának elvesztését vonná maga után, akkor ez olyan kizáró körülmény, amely a nagyszülő részére folyósított ellátást megszünteti.

 

Fontos tudni azt is, hogy a nagyszülő részére az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek és a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

Mi a helyzet az örökbefogadókkal?

A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő is, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. életévet, illetve ikergyermekek esetében a tankötelessé válás szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem érte el. Fentiek alól a házastársi és rokoni örökbefogadás jelent csak kivételt.

Amennyiben a gyermek a fentiek szerinti 3 éves életkort (ikrek esetén a tanköteles életkort) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő GYESE- re való jogosultsága a gyermek előbbiek szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. 

Az örökbefogadással gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultságot szerző személyek esetében azonban lényeges feltétel, hogy kereső tevékenységet legfeljebb heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathatnak.

Lehet- e munkát végezni GYESE alatt?

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy alap esetben kereső tevékenységet csak a gyermek fél éves koráig nem folytathat. Azonban ez alól kivételt jelent a nagyszülő, az előbbiekben írt örökbefogadó szülő, valamint a kiskorú szülő gyermekének gyámja is. Ennél fogva a kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. Ettől eltérő szabályok vonatkoznak a nagyszülőkre, akik a GYESE mellett kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathatnak, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonukban történik. Nem minősül viszont keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység. 

Mennyi a GYESE összege?

A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (vagyis jelenleg 28.500 Ft), töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. 

A GYESE havi összege ikergyermekek esetén többszörözhető, vagyis azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. 

Lényeges azonban, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. Ez természetesen nem érinti az egyéb ellátásokat, így a GYESE mellett a további gyermekek jogán a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj is folyósítható.

                                         

Gyermekgondozást segítő ellátásra alapvetően a szülők jogosultak

A gyermekgondozást segítő ellátás (a továbbiakban: GYESE) a korábbiakban igénybe vehető gyermekgondozási segélyt, vagyis a GYES- t váltotta fel 2016. évtől kezdődően.

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám a saját háztartásában nevelt 

  • a) gyermek 3. életévének betöltéséig, 
  • b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, 
  • c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. 

A fenti szülő kategóriába a kiskorú szülő is beletartozik, azonban csak abban az esetben, amennyiben gyermekének nincs gyámja, vagy ha a szülő a tizenhatodik életévét betöltötte és a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. A gyám fogalma azonban nem szélesíthető a gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő fogalmával, utóbbiak ugyanis nem tartoznak a fenti körbe.

Azt is fontos tudni, hogy amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. 

Nagyszülők is jogosultak lehetnek

Elsődlegesen természetesen a szülők jogosultak a GYESE igénylésére, azonban másod sorban a nagyszülők is megkaphatják az ellátást. Így a szülőkkel azonos feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha 

  • a) a gyermek az első életévét betöltötte, 
  • b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, 
  • c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és 
  • d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

A c) pontban írt egyetértő nyilatkozat nagyon lényeges hozzávalója a nagyszülői GYESE folyósításának, mivel a szülők bármikor visszavonhatják és ezzel megszakíthatják az ellátást, feltéve, hogy a gyámhatóság nem pótolja azt, hiszen ehhez a jogosultsága törvény által adott. Azonban létezik másik eset is, amikor a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni. Abban az esetben ugyanis amennyiben a szülő saját maga igényelné a GYESE- t és az a jogosultságának elvesztését vonná maga után, akkor ez olyan kizáró körülmény, amely a nagyszülő részére folyósított ellátást megszünteti.

 

Fontos tudni azt is, hogy a nagyszülő részére az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek és a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

Mi a helyzet az örökbefogadókkal?

A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő is, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. életévet, illetve ikergyermekek esetében a tankötelessé válás szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem érte el. Fentiek alól a házastársi és rokoni örökbefogadás jelent csak kivételt.

Amennyiben a gyermek a fentiek szerinti 3 éves életkort (ikrek esetén a tanköteles életkort) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő GYESE- re való jogosultsága a gyermek előbbiek szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. 

Az örökbefogadással gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultságot szerző személyek esetében azonban lényeges feltétel, hogy kereső tevékenységet legfeljebb heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathatnak.

Lehet- e munkát végezni GYESE alatt?

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy alap esetben kereső tevékenységet csak a gyermek fél éves koráig nem folytathat. Azonban ez alól kivételt jelent a nagyszülő, az előbbiekben írt örökbefogadó szülő, valamint a kiskorú szülő gyermekének gyámja is. Ennél fogva a kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. Ettől eltérő szabályok vonatkoznak a nagyszülőkre, akik a GYESE mellett kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathatnak, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonukban történik. Nem minősül viszont keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység. 

Mennyi a GYESE összege?

A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (vagyis jelenleg 28.500 Ft), töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. 

A GYESE havi összege ikergyermekek esetén többszörözhető, vagyis azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. 

Lényeges azonban, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. Ez természetesen nem érinti az egyéb ellátásokat, így a GYESE mellett a további gyermekek jogán a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj is folyósítható.

                                         


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.