A gyermekvállalás és határozott idejű munkaviszony


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A határozott idejű munkaviszony a munkaviszony tipikus jellemzőjétől eltérően nem határozatlan időre, hanem a felek megállapodása alapján határozott időre jön létre. A munkáltató jellemzően határozott időre foglalkoztatja a munkavállalót meghatározott projekt, feladat elvégzésére, vagy tartósan távollévő (pl. gyermeket váró és gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő) munkavállaló helyettesítésére. Ezzel szemben a munkavállalónak szűkebb körben nyújt előnyöket a határozott idejű foglalkoztatás. Ilyen lehet az, ha a munkavállaló csak egy meghatározott ideig tud gyermekei felügyeletéről gondoskodni.


Ha a munkavállaló határozott idejű foglalkoztatása alatt várandós lesz, a vonatkozó speciális munkajogi szabályok ugyanúgy irányadóak, mint határozatlan idejű munkaviszonyban. A munkavállalót tehát a várandósság, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt felmondási védelem illeti meg, a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyát. A munkavállaló a felmondási tilalomra azonban csak akkor hivatkozhat, ha várandósságáról a munkáltatót tájékoztatta.

A határozott idejű munkaviszony munkáltatói felmondásának esetköre egyébként is szűk, arra csak törvényben meghatározott okból kerülhet sor (felszámolási-vagy csődeljárás tartama alatt, a munkavállaló képességére alapított okból, vagy, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik).

A munkaviszony megszüntetésének más jogcímeinél a felmondási védelem azonban nem érvényesül (pl. közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás indokolással vagy indokolás nélkül a határozott időből még hátralévő időre járó, legfeljebb 12 havi távolléti díj megfizetésével). A joggal való visszaélés tilalmára és az egyenlő bánásmód általános követelményére azonban ebben az esetben is figyelemmel kell lenni, hiszen habár próbaidő alatt az azonnali hatályú felmondást nem kell indokolni, de az jogellenes lesz, ha a munkavállaló bizonyítani tudja, hogy munkaviszonya megszüntetésének valódi oka a terhessége volt.

Határozott idejű munkaviszonyban is alkalmazandó az az előírás, miszerint a munkavállalónak várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig rendkívüli munkaidő, készenlét és éjszakai munka nem rendelhető el, és csak hozzájárulása esetén alkalmazható egyenlőtlen munkaidő-beosztás. Továbbá a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, és egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában azok mindig szombatra és vasárnapra esnek. A munkavállaló hozzájárulása nélkül más helységben végzendő munkára sem kötelezhető.

Amennyiben a nő terhessége, gyermekgondozás miatti távolléte alatt a határozott időtartam eltelik, a munkaviszonya automatikusan, külön írásos megszüntető jognyilatkozat nélkül megszűnik. Közömbös, hogy a határozott időtartam lejártakor a felmondási tilalom fennáll-e. A határozott időtartam eltelte miatti megszűnés esetén nem jár végkielégítés, nincs felmondási idő, illetve felmentési időre járó távolléti díj sem.

A gyermekvállalás kérdéskörének a munkaviszony létesítésekor is szerepe lehet. A Munka Törvénykönyve megfelelő előírásokkal védi az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló magánszféráját, ezért előírja, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges. A nő állapotosságára, tervezett gyermekvállalására vonatkozóan feltett kérdés ezért csak abban az esetben lehet jogszerű, ha a munkakör jellege egy állapotos nő egészségi állapotára veszélyt jelentene. Elképzelhető azonban olyan eset, hogy kifejezetten a női pályázó kezdeményezi a gyermek születéséig tartó határozott idejű munkaviszony létesítését. Természetesen ebben az esetben a pályázó tájékoztatja a munkáltatót a várandós állapotáról.

Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015

A csomag tartalma:

– Atipikus munkajogviszonyok

– Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban

– Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Rendelje meg csomagban 20% kedvezménnyel >>

A terhességgel kapcsolatos orvosi vizsgálatokra sem kötelezhető indokolatlanul a nő. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis alkalmassági vizsgálatra csak abban az esetben kötelezhető a munkavállaló, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály vagy kollektív szerződés) előírja, vagy az valamely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükségessé válik. Ha például a munkavállaló foglalkoztatása során várandós lesz, és munkaköre ellátása egészségi állapotát veszélyezteti, akkor a munkáltató köteles egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani a gyermek 1 éves koráig, vagy ennek hiányában a munkavégzés alól felmenteni. Annak megítéléséhez, hogy a munkavállaló egészségi állapotának milyen munkakör a megfelelő, orvosi vélemény szükséges. Szintén orvosi szakmai kérdés, ha a munkavállaló már a munkaviszony létesítésekor babát vár, de kérdéses, hogy egészségi állapota mellett képes-e ellátni a megpályázott munkakört, illetve a munkavégzés körülményei nem veszélyeztetik-e az ő és magzata egészségét.

HR & Munkajog akció – 8 hónap lapszámai 6 hónap áráért!

Május 31-éig HR & Munkajog című szaklapunkat 25%-os kedvezménnyel rendelheti meg!

A 2015. május 1. – december 31. közötti, időszakra a féléves előfizetési díj áráért, azaz 16 990 Ft + (áfa) áron fizethet elő.

További információ és megrendelés >>

A közszférában történő foglalkoztatás során a határozott idejű munkaviszonynak kisebb jelentősége van, mivel a határozott idejű foglalkoztatás csak kivételesen alkalmazható. Közalkalmazotti jogviszony kizárólag helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Közszolgálati tisztviselő esetén ezt meghaladóan a tartós külszolgálat ellátása szolgálhat még a határozott idejű foglalkoztatás alapjául. A fentiekben részletezett speciális szabályokról általánosságban kijelenthető, hogy azok a közszférában is érvényesülnek.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.