A hét kérdése: a kötetlen munkarend


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kötetlen munkarend milyen munkakörökben alkalmazható? Irodai munka esetén jogosult-e kötetlen munkarend biztosítására a munkáltató, ha igen milyen feltételekkel? Valamennyi munkavállalónak jogosult-e a munkáltató a kötetelen munkarendet biztosítani? Előfordulhat-e hogy a kötetelen munkarend biztosítása miatt a munkaügyi felügyelet vagy bármilyen más hatóság szankcionál?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint akkor beszélünk kötetlen munkarendről, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bekezdés].

Kötetlen munkarend tehát bármely munkakörben alkalmazható, amelynél teljesül, hogy a munka önállóan szervezhető meg, azaz valóban a munkavállaló dönthet arról, hogy mikor, milyen ütemezésben teljesíti a feladatait. Ez számos irodai, szellemi munkakörben megvalósulhat. Annak sincs akadálya, hogy egy munkáltató valamennyi munkavállalója kötetlen munkarendben dolgozzon, ha az előbbi feltétel mindegyikük esetén teljesül.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

A szabály azt is megengedi, hogy bizonyos sajátos feladatokat a kötetlen munkarendű munkavállaló is csak meghatározott időpontban, időszakban teljesíthessen. Ide tartozhatnak az értekezletek, vagy kötelező továbbképzések. A kötetlen munkarend esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztására vonatkozó törvényi szabályokat és munkaidő nyilvántartást sem kell vezetni, csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bekezdés].

A munkaügyi hatóság jogosult ellenőrizni a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések megtartását [a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés f) pont].

Ha azt állapítja meg, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók valójában nem önállóan szervezik meg a munkájukat, azaz valójában kötött munkarendben teljesítenek, úgy elmarasztalhatja a munkáltatót a munkaidő-beosztásra, illetve a munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megszegéséért. A szabálytalanul alkalmazott kötetlen munkarend miatt több munkabér szabály is sérülhet, amiért szintén szankcióknak lehet helye.

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 7.

Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat

A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!