A hét kérdése: a kötetlen munkarend


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kötetlen munkarend milyen munkakörökben alkalmazható? Irodai munka esetén jogosult-e kötetlen munkarend biztosítására a munkáltató, ha igen milyen feltételekkel? Valamennyi munkavállalónak jogosult-e a munkáltató a kötetelen munkarendet biztosítani? Előfordulhat-e hogy a kötetelen munkarend biztosítása miatt a munkaügyi felügyelet vagy bármilyen más hatóság szankcionál?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint akkor beszélünk kötetlen munkarendről, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bekezdés].

Kötetlen munkarend tehát bármely munkakörben alkalmazható, amelynél teljesül, hogy a munka önállóan szervezhető meg, azaz valóban a munkavállaló dönthet arról, hogy mikor, milyen ütemezésben teljesíti a feladatait. Ez számos irodai, szellemi munkakörben megvalósulhat. Annak sincs akadálya, hogy egy munkáltató valamennyi munkavállalója kötetlen munkarendben dolgozzon, ha az előbbi feltétel mindegyikük esetén teljesül.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

A szabály azt is megengedi, hogy bizonyos sajátos feladatokat a kötetlen munkarendű munkavállaló is csak meghatározott időpontban, időszakban teljesíthessen. Ide tartozhatnak az értekezletek, vagy kötelező továbbképzések. A kötetlen munkarend esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztására vonatkozó törvényi szabályokat és munkaidő nyilvántartást sem kell vezetni, csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bekezdés].

A munkaügyi hatóság jogosult ellenőrizni a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések megtartását [a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés f) pont].

Ha azt állapítja meg, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók valójában nem önállóan szervezik meg a munkájukat, azaz valójában kötött munkarendben teljesítenek, úgy elmarasztalhatja a munkáltatót a munkaidő-beosztásra, illetve a munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megszegéséért. A szabálytalanul alkalmazott kötetlen munkarend miatt több munkabér szabály is sérülhet, amiért szintén szankcióknak lehet helye.

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.