A hét kérdése: a kötetlen munkarend


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kötetlen munkarend milyen munkakörökben alkalmazható? Irodai munka esetén jogosult-e kötetlen munkarend biztosítására a munkáltató, ha igen milyen feltételekkel? Valamennyi munkavállalónak jogosult-e a munkáltató a kötetelen munkarendet biztosítani? Előfordulhat-e hogy a kötetelen munkarend biztosítása miatt a munkaügyi felügyelet vagy bármilyen más hatóság szankcionál?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint akkor beszélünk kötetlen munkarendről, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bekezdés].

Kötetlen munkarend tehát bármely munkakörben alkalmazható, amelynél teljesül, hogy a munka önállóan szervezhető meg, azaz valóban a munkavállaló dönthet arról, hogy mikor, milyen ütemezésben teljesíti a feladatait. Ez számos irodai, szellemi munkakörben megvalósulhat. Annak sincs akadálya, hogy egy munkáltató valamennyi munkavállalója kötetlen munkarendben dolgozzon, ha az előbbi feltétel mindegyikük esetén teljesül.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

A szabály azt is megengedi, hogy bizonyos sajátos feladatokat a kötetlen munkarendű munkavállaló is csak meghatározott időpontban, időszakban teljesíthessen. Ide tartozhatnak az értekezletek, vagy kötelező továbbképzések. A kötetlen munkarend esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztására vonatkozó törvényi szabályokat és munkaidő nyilvántartást sem kell vezetni, csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bekezdés].

A munkaügyi hatóság jogosult ellenőrizni a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések megtartását [a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés f) pont].

Ha azt állapítja meg, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók valójában nem önállóan szervezik meg a munkájukat, azaz valójában kötött munkarendben teljesítenek, úgy elmarasztalhatja a munkáltatót a munkaidő-beosztásra, illetve a munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megszegéséért. A szabálytalanul alkalmazott kötetlen munkarend miatt több munkabér szabály is sérülhet, amiért szintén szankcióknak lehet helye.

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.