Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Köteles-e a nem állami fenntartású iskola megadni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései szerinti bérminimumot az iskolában dolgozó tanároknak?
Köteles-e a nem állami fenntartású iskola e besorolás értelmében megállapítani és kifizetni a munkabéreket? Köteles-e figyelembe venni, hogy eddig melyik kategóriába sorolva fizetett munkabért?
Van-e olyan rendelkezés, mely alapján a nem állami fenntartású iskola köteles fizetni például osztályfőnöki vagy munkaközösség-vezetői pótlékot?
1. Köteles, mégpedig azért, mert a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) hatálya kiterjed valamennyi köznevelési intézményre, tehát nem csak az állam, hanem az egyházi jogi személy, a nemzetiségi önkormányzat, vallási tevékenységet végző szervezet, más személy vagy szervezet (például alapítvány) által fenntartott óvodákra, iskolákra is [Nkt. 2. § (3) bekezdés].
Az Nkt. által meghatározott pedagógus életpálya és besorolás vonatkozik tehát azokra a tanárokra is, akik nem költségvetési intézményként működő intézménnyel állnak munkaviszonyban. Az Nkt. 64. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatótól függően kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) és/vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.) az Nkt. rendelkezéseivel együtt alkalmazni a köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében.
2. Az iskola a fentiek értelmében köteles az Nkt. pedagógus besorolásra vonatkozó szabályait alkalmazni, és a pedagógus illetményt (munkabért) az Nkt. 7. melléklete alapján megállapítani. Az Nkt. 64. § (4) bekezdése értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat öt fokozatba lehet és kell besorolni: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár.
A besorolás munkaköralapú, vagyis annak, a pedagógus által megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához az Nkt.-ben előírt iskolai végzettség, állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján történik, amely a pedagógus által betöltött munkakörhöz valóban szükséges.
2013. szeptember 1-jével az első besorolást az Nkt. 97. § (20) bekezdésébe foglalt átmeneti szabály alapján kell végrehajtani. Ekkor csak a következő két fokozat egyikébe kerülhet a pedagógus: aki 2013. szeptember 1-jén már legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, azt Pedagógus I. fokozatba, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, azt Gyakornok fokozatba kell besorolni. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a Kjt.-ben meghatározottak alapján. A Pedagógus I.-nél magasabb fokozatok csak meghatározott szakmai gyakorlati idő, külön minősítés, portfólióvédés alapján érhetők el, a törvényben meghatározott átmeneti idő elteltével kell majd a szükséges minősítési eljárásokat lebonyolítani.
A besorolás másik eleme a fizetési kategória, amely a jogosító időtől függ [Nkt. 64. § (5) bekezdés]. A jogosító időt mind a közalkalmazott, mind a munkavállaló pedagógusok esetén a Kjt. 87/A. §-a alapján kell megállapítani, vagyis minden olyan idő beszámít, ami egyébként a közalkalmazotti besorolásnak is alapját képezi.
(Megjegyzendő, hogy az előrelépésnél figyelembe veendő, a fentiekben említett szakmai gyakorlati idő a jogviszonyban töltött időhöz képest másképp, szigorúbb szabályok szerint számítandó.) Mindez azt is jelenti, hogy a korábbi közalkalmazotti fizetési fokozattal azonos lesz a pedagógus kategória a 2013. szeptember 1-jei első besoroláskor.
Az Nkt. 7. mellékletében szereplő táblázat tartalmazza a pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény-összegeket, az illetményalap százalékában (szorzatában). Maga az illetményalap is differenciált: 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az Nkt. 97. § (20a) bekezdésében található átmeneti szabály alapján kell azt megállapítani. Így összege eltérő attól függően, hogy az adott pedagógus munkakörének betöltéséhez elegendő-e a középfokú végzettség, vagy ahhoz alapfokozat (BA), illetőleg mesterfokozat (MA) szükséges. Az első esetben 116.130 Ft, a másodikban 154.644 Ft, a harmadikban 169.442 Ft az illetményalap, ez szorzandó a 7. mellékletben szereplő szorzószámokkal.
| Munka törvénykönyve 2012-1992 |
|---|
|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
Megjegyzendő, hogy az Nkt. 7. melléklete garantált illetmény-összegeket tartalmaz. Hasonlóképpen tehát a közalkalmazotti illetményrendszerhez, a pedagógus illetményrendszer is alsó határos, azaz a munkáltató az illetményminimumnál – amennyiben ennek forrása rendelkezésére áll – mérlegelési jogánál fogva magasabbat is megállapíthat a kinevezésben.
3. Mivel az Nkt. 8. mellékletében felsorolt, pedagógusoknak járó pótlékok is a pedagógus illetményrendszer részét képezik, ezekre is vonatkozik az illetményrendszernél leírt értelmezés. Az Nkt. hatálya minden pedagógusra kiterjed, tehát a nem állami fenntartású iskolákban dolgozókra is. Ezért az Nkt. szerinti pótlékok is megilletik őket.
Ezt támasztja alá az is, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. §-a tartalmazza e pótlékok részletes szabályait, amely rendelkezés hatálya minden pedagógus munkakörben foglalkoztatottra kiterjed, nem csupán a közalkalmazottakra.
A kérdés dr. Bérces Kamilla szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.
