A hét kérdése: Katás egyéni vállalkozó munkaviszonya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkaviszonynak minősül-e, ha a Katás egyéni vállalkozó számláz a munkaadónak?


Kérdés:

Egy masszázs szalonban a masszőrök katás egyéni vállalkozóként működnek közre, akik számlát adnak a masszázs szalon üzemeltetőjének. Megfelelő eljárás ez így?

Válasz:

A masszőr a tevékenységét elláthatja egyéni vállalkozóként, a KATA adózás választása mellett is. Feltételezhető azonban, hogy ez akár munkaviszonynak is minősülhet. Ha a munkaviszony bizonyítást nyer, abban az esetben a munkaviszonyra vonatkozó terheket kell megfizetni (adott esetben adóbírsággal, késedelmi pótlékkal növelten).

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza a munkaviszonytól való elhatárolás elemeit. 

Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – az alábbiak figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és az adózó (masszázs szalon tulajdonosa) között munkaviszony jött létre.

A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

  • a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adózótól szerezte;
  • c) az adózó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adózó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.