A hét kérdése: kiküldetés, párhuzamos munkavégzés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának?
Magyarországon működő Kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4*8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar Kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket).
A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25 százalékot (heti 1*8 óra)?
183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie?
Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, magyar, illetve az osztrák munkáltatónak?
1-2 tanulmányban olvasott információ alapján a munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szüksége-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek?
Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Amennyiben a Kft. a munkavállalóját ideiglenesen (legfeljebb két évig) Ausztriába kiküldetéssel munkavégzésre irányítja, lehetőség van arra, hogy a kiküldetés időtartama alatt Magyarország tb-rendszerében maradjon, azaz a társadalombiztosítási járulékokat továbbra is Magyarországon kell megfizetni.
A magánszemély adóügyi illetőséggel továbbra is Magyarországon bír, ha ez az időtartam 6 hónap. Ausztriában nem kell a magánszemélynek munkavállalási engedélyt beszereznie. Előfordulhat azonban, hogy Ausztria hatósága előzetes nyilatkozatot követel meg a tervezett kiküldetésről a magánszemélytől. Ezt a nyilatkozatot a munkaadó Kft-nek elkészítenie.
A magyar jog alkalmazandóságáról és a biztosítási jogviszony fennállásáról szóló igazolást az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kell kikérnie a munkáltatónak. A kérelmet az OEP-nél erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az illetékes szerv a fentiek tanúsítására az A1 jelű igazolást állítja ki. Ezen igazolás 24 hónapra szól, de méltánylást érdemlő körülmények indokolhatják a kivétel megállapítását, a munkáltató kérelmezheti, hogy az A1 jelű igazolást legfeljebb 5 évre adják ki.
További felmerül kérdésekre egyértelmű választ a kiküldött munkavállalókkal foglalkozó összekötő hivatal vagy az egyablakos ügyintézési pont adhat, ezután Ausztriában kell érdeklődni.
A munkáltatónak kötelessége, hogy a kiküldés időtartama alatt megfeleljen az Ausztriában a munkavállalók védelmére vonatkozó hatályban lévő alapvető szabályoknak, így többek között a minimálbér, a munkaidő stb. tekintetében.
Abban az esetben Magyarországon adóztatható a magánszemély jövedelem, ha három feltételnek megfelel.
- 183 napot nem haladja meg a kiküldetés
- a díjazást tekintve a magyarországi kft. nem bír illetőséggel Ausztriában
- a díjazást költségét nem az Ausztriában viselik
Ha e három feltétel bármelyike hiányzik, akkor a jövedelem adóztatásának joga Ausztriát illeti meg, a külföldi munkavégzésből (kiküldetésből) származó jövedelem Ausztriában lesz adóköteles. A magyarországi adóztatás csak abban az esetben következik be, ha a három feltétel együttesen teljesül.
A kérdésben leírtak alapján a külföldi munkáért járó bért a magyar Kft. átterheli a külföldi kapcsolt vállalkozásának, így a három feltétel együttesen nem teljesül, a külföldi munkavégzésre tekintettel kifizetett (juttatott) valamennyi jövedelem Ausztriában lenne adóköteles. Amennyiben a 183 napot meghaladja a tartózkodás hossza, akkor már két feltétel nem teljesülne, így biztos, hogy Ausztriában adózik a magánszemély jövedelme.
A kérdésekre Győri Éva válaszolt. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
