A hét kérdése: külföldi napidíj


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk napidíjat fizet külföldi kiküldetés esetén a dolgozóknak. Ezt a belső szabályzataink alapján állapítottuk meg 30 EUR-ban vagy 38 USD-ben naponta. A dolgozó miután hazaérkezett költségelszámolást készít, ami alapján utólag fizetjük a napidíjat. Jelenleg az utazás dátumát megelőző hónap 15-i MNB árfolyamon számítjuk át forintra. A dolgozó egyébként forintban kapja meg a napidíjat. Kérdésem, hogy helyesen járunk el?


Továbbá fizetünk még úgynevezett ‘inconvenience fee’-t (kényelmetlenségi díjat), ha a külföldön végzett munka miatt fokozott stressz illetve megterhelés érte a dolgozót. Ezt szintén a belső szabályzat és egyedi elbírálás alapján állapítjuk meg, általában 20-35 EUR között. A kifizetés szintén forintban történik utólagosan. Kérdésem, hogy alkalmazhatjuk-e ugyanazt az árfolyamot, mint a napidíjaknál?
Vannak dolgozók, akik külföldi munkavégzés után jutalomban részesülnek. Szintén egyedi elbírálás alapján, EUR-ban meghatározva. A dolgozó forintban fogja megkapni a jutalmat. Milyen árfolyamot alkalmazzunk?

Válasz:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)  25. § (1) bekezdés értelmében nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, az úgynevezett ‘inconvenience fee’-t (kényelmetlenségi díj), jutalom, napidíj, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

Napidíj fizetése esetén a Szja tv. 3. számú mellékletének II./7./b) pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg [285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről].

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.