A hét kérdése: külföldi oktató díjazása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk pályázaton nyert összegből szakmai oktatást, előadást szervez, melyhez külföldről a visegrádi országokból érkeznek előadók. Az előadók Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából érkeznek mely országokkal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk akkor a részükre kifizetett díj után a saját országukban fognak adózni? Jól gondoljuk, hogy a saját országukban keletkezik adókötelezettségük? Ebben az esetben milyen igazolást kell kiadni részükre?

A rendezvényen lesznek külföldi diákok is akik a részvétel kapcsán jutalmat, pénzbeli díjazást kapnak, részükre így kifizetett összeg szintén a saját országukban lesz adóköteles?

A kifizető cégnek a külföldi előadók, diákok részére  kifizetett összegek után van Magyarországon bejelentési, bevallási kötelezettsége?


A kérdésben említett országokkal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerint (Csehország: 1996. évi XCIII. tv., Lengyelország: 1996. évi XCV. tv., Szlovákia: 1996.évi C. tv. – 20. cikk), az a térítés amelyet ezen országok szerinti illetőségű magánszemély tanuló  Magyarországon kap ellátásra, tanulmányaira vagy képzésre, az a magánszemély illetősége szerinti országban adóztatható, tehát a kifizető szempontjából ez egy adóalapot nem viselő kifizetés, feltéve, hogy az ezen kifizetések Magyarországon kívüli forrásokból származnak.

Az említett egyezmények 14. cikke rendelkezik a szabad foglalkozásuak jövedelméről. Szabad foglalkozásnak minősül az önállóan kifejtett tudományos vagy oktatási tevékenység is. Ha ezek a magánszemélyek nem rendelkeznek Magyarországon rendszeresen állandó bázissal, akkor ezen tevékenységből származó jövedelem az illetőség szerinti államban adóztatható.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A magánszemélyektől illetőségigazolást célszerű bekérni, amivel igazolható az adómentes kifizetés. A kifizetésről a magánszemélynek egy igazolást állít ki a kifizető, amin feltüntetésre kerül a kifizetés jogcíme, dátuma és azon tény,hogy a magánszemély az illetősége szerinti államban köteles megfizetni az adót. 

Mivel adóelőleg alapot nem képez a kifizetés, így járulék alapot sem  fog képezni.

Válaszadó: Győri Éva


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.