A hét kérdése: munkásszállítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen esetekben kell a munkáltatónak megoldania a munkavállalók munkahelyre történő szállítását és mikor vonható le a buszbérlés áfája?


Kérdés:

A csoportos munkásszállítás témakörében kérném szíves, részletes  állásfoglalását. 

A Társaságunk több telephellyel rendelkezik. A gyártelepek nagyváros, illetve község szélén találhatóak. 

A munkavállalók munkarendje több műszakos: az I. műszak 06-14, a II. műszak 14-22, a III. műszak 22-06 óra közti időszakra esik. A munkakezdést megelőző 30 perccel a munkavállalónak meg kell érkeznie a munkahelyre, a szükséges munka- és védőruhát fel kell vennie, az ékszereket le, s esetenként tiszta munkaruhát kell cserélnie. A munkaidő ledolgozását követően további 20-30 perc telik el tisztálkodással és átöltözéssel. 

Előfordul, hogy munkavállalóknak hétvégén is be kell menniük dolgozni. Helyi munkaerő felvétellel nem biztosítható a társaság folyamatos munkaerővel történő ellátása, szükséges, hogy vidékről vegyünk fel saját, és munkaerő kölcsönzőktől bérelt dolgozókat.

Válasz:

A hivatalos adóhatósági álláspont szerint abban az esetben tekinthető a dolgozó munkába juttatása a gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak, ha a munkába járás nem, vagy csak nagy nehézségek árán megoldott. 

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Egyértelmű, hogy azon műszakok esetén, amelyekhez nem társul semmilyen tömegközlekedési megoldás, a buszbérlés olyan igénybe vett szolgáltatásnak minősül a munkáltató részéről, amely közvetlenül az áfa hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, így amennyiben az adólevonás valamennyi feltétele fennáll, a buszbérlés ezen részét terhelő áfa levonható.

A vázolt esetben azonban vannak olyan műszakok is, amelyek során a munkába járás megoldott abból a szempontból, hogy létezik tömegközlekedési opció az érintett időben. Ugyanakkor azt a körülményt is vizsgálni kell, hogy a potenciálisan ezen tömegközlekedéssel munkába járó dolgozók száma mennyi. 

Ugyanis, ha a bejáró dolgozók száma olyan mértékű, amely alapján irreális, hogy az adott tömegközlekedési eszközre (pl. távolsági buszra, stb.) felférjenek, akkor szintén a munkábajárás megoldatlanságáról beszélhetünk. Ha viszont nem így van (mert pl. az adott településről összesen 6-an járnak be az adott műszakra), akkor viszont ezen műszakok tekintetében megoldottnak kell tekinteni a munkábajárást, így amennyiben ennek ellenére ezen műszakokhoz is buszbérlés történik, az áfa ezen részében nem levonható. (De természetesen az első bekezdésben hivakozott, a tömegközlekedéssel nem megoldott műszakokhoz kapcsolódó buszbérlés áfája ez esetben is levonható, azaz ha ilyen vegyes helyzet áll fenn, akkor a buszbérlés áfáját arányosítani szükséges.)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.