A hét kérdése: munkavállaló képzése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló arról, hogy bizonyos képzéseket és tréningeket a munkaidőn kívül teljesít a munkavállaló, pl. a napi munkaidő letelte után? Ha igen, akkor alkalmazható-e ez a megállapodás akkor, ha az adott munkakörhöz szükséges, elengedhetetlen képzésről (pl. az idén kötelező targoncavezetői oktatás és vizsga) van szó?
A képzés előírása éppen olyan utasítás a munkáltató részéről, mintha munkavégzést rendelne el. Ezért ennek ideje munkaidőnek számít, amelyre a munkavállalót munkabér illeti meg. A képzéssel érintett időszakban is tekintettel kell tehát lenni a munkaidő szabályokra. Például, a képzés napján sem lehet tizenkét óránál több a munkaidő, vagy figyelembe kell venni a napi és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket stb.
|
Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia
|
|
Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás.
A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában.
Tekintse meg kedvezményes csomagajánlatunkat >>
|
Az is jogellenes, ha a képzéssel töltött időt a munkáltató később ledolgoztatja. A képzésre járó díjazás nem minden esetben a munkavállaló alapbére. Ha ugyanis a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján a képzés idejére pótlékra is jogosult lenne, természetesen arra is igényt tarthat. Például, a heti pihenőnapra szervezett kommunikációs tréning idejére nem csak alapbér, hanem száz százalékos pótlék is jár [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 143. § (4) bekezdés]. A munkáltató által szabályosan elrendelt képzéseken kötelező a részvétel, az ezt elmulasztó munkavállalóval szemben így szankciók alkalmazására is sor kerülhet, köztük akár a munkaviszony megszüntetésére is. A kifejtett szabályoktól a felek megállapodásukkal a munkavállaló hátrányára nem térhetnek el [Mt. 43. § (1) bekezdés].
Válaszadó: dr. Kártyás Gábor
