A hét kérdése: nyugdíj 40 év után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Intézményünk 1 fő közalkalmazotti jogviszonyban álló, igazgatóhelyettesi munkakörben foglalkoztatott női munkavállalója 2015.05.04-én írásban bejelentette, hogy 2015.06.30. napjával a nők 40 éves, kedvezményes nyugdíjra jogosító idejével rendelkezik. A dolgozó kéri a 4 hónap munkavégzés alóli felmentését, 2015.12.30. nappal bezárólag. Kéri továbbá az időarányos tárgyévi szabadsága kiadását. Közalkalmazotti jogviszonya megszűnését 2015.12.30. napjával kéri, azzal az indokkal, hogy 2015.12.31. napjától a nők 40 éves nyugdíját kívánja igénybe venni. Kérdéseim a következők: 1., milyen juttatások illetik meg a dolgozót?; 2., helyesen értelmezem-e, hogy megilleti a dolgozót a 8 hónap felmentési idő, melyből 4 hónap mentesítés a munkavégzés alól?; 3., éves időarányos szabadság, 2015.08.31-ig számítottan?; 4., 40 éves jubileumi jutalom, tekintettel arra, hogy 39 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik?; 5., Megilleti-e a dolgozót a végkielégítés?


A felmentési idő a Kjt. 33. § (2) bekezdésének f) pontja alapján 8 hónap, amennyiben a közalkalmazott legalább 30 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A Kjt. 33. § (3) bekezdése alapján a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. Ez tehát azt jelenti, hogy legalább 4 hónapra mentesíteni kell a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A szabadságot akkor kell pénzben megváltani a közalkalmazottakra is irányadóan a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) 125. §-a alapján a jogviszony megszűnésekor, ha az nem lett kiadva a közalkalmazottnak, amennyiben kiadásra került, akkor ezen a jogcímen nem illeti meg juttatás a közalkalmazottat. Azonban, a közalkalmazottakra is irányadó az Mt. 115. § (2) g) pontja, amely alapján munkában töltött időnek minősül, így jár szabadság az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-k) pontjában meghatározott esetekben. A konkrét tényállásban a k) pont alapján jár a szabadság a felmentési időnek azon részére is, amely alatt nem terheli munkavégzési kötelezettség a közalkalmazottat, azaz a szabadság tekintetében a jogszerző idő 2015. december 30-ig terjed, nem 2015. augusztus 31-ig.

A jubileumi jutalom tekintetében a Kjt. 78. § (4) bekezdése az irányadó, amely kimondja, hogy amennyiben a közalkalmazott felmentésére a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, és a közalkalmazott legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, abban az esetben megilleti őt a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalom. Azaz a kérdésben felvázolt esetben jár a jubileumi jutalom, amelynek mértéke a Kjt. 78. § (2) bekezdés c) pontja alapján öthavi illetménynek megfelelő összeg.

Végkielégítés a Kjt. 37. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem jár.

Válaszadó: dr. Rácz Réka


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.